HOZZÁTÁPLÁLÁSI KISOKOS – MIT, MIKOR ÉS HOGYAN ADJUK A GYERMEKNEK

A hozzátáplálás során a legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartani, az a fokozatosság, vagyis egyszerre mindig csak egy új ételt kóstoltassunk babánkkal. Fontos, hogy erre odafigyeljünk, hiszen az első 1000 nap táplálása meghatározza kisbabánk fejlődését és későbbi egészségét. Számos kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy melyik gyümölcsöt és zöldséget, mikor kínálhatjuk, vagy hogy például a boltokban kapható - a szilárd ételekre való áttérést segítő - tejpépek és gabonapépek mikortól adhatók és hogyan, miért érdemes adni őket?

Bevezethetjük a glutént a gabonapépekkel

Sokaknak okoz fejtörést, hogy mikor, és pontosan mivel vezessék be a glutént. Az aktuális ajánlások azt mondják, hogy 6 és 12 hónapos kor között, de lehetőleg minél előbb érdemes erre sort keríteni, anyatejes babák esetében pedig úgy, hogy még anyatejet is kapjanak mellé.

Szerencsére léteznek olyan termékek, amik kifejezetten alkalmasak erre a célra: a gabonapépek. A gabonapépek nem tartalmaznak tejet, gluténtartalmú gabonát azonban igen, és válogatott alapanyagokból készülnek. Kikeverhetőek anyatejjel, vagy tápszerrel, és akár gyümölccsel is dúsíthatók, hogy a babák szívesen fogyasszák.

Kiváló vitaminforrás: a tejpép

A tejpépek olyan készítmények, melyek kifejezetten a babák vitaminigényeit figyelembe véve lettek kifejlesztve, ezért ideális a számukra. Finom, számos vitamint tartalmazó táplálékot nyújtanak, melyek színesebbé, változatosabbá tehetik a babák étrendjét. Akárcsak a gabonapépeket, a tejpépeket is lehet például gyümölccsel dúsítani, hogy még változatosabbak legyenek.

A magyar édesanyák babatáplálási szokásait felmérő legfrissebb kutatásból kiderült, hogy pépek adását a legtöbb szülő a csecsemő 6 hónapos korában kezdi el, hogy ezzel is biztosítsa a számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. A 4-12 hónapos babák 35 százaléka naponta, 40 százalékuk hetente többször kap tej- vagy gabonapépet.

*0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyukák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS-Hoffmann - Nutrikomp, 2015

Sajnos sok szülő követ el hibákat a hozzátáplálás során, majd később, a kisgyermekkori táplálás idején. Természetesen nem szándékosan – minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének – de előfordulhat, hogy tudtán kívül hibázik. Könnyű letérni a helyes útról akkor is, ha csemeténk jól eszik, és akkor is, ha vannak ezen a téren nehézségeink. 

Ha rossz evő a gyerek: egyen bármit!

A leggyakoribb hiba egy nehezen evő gyermek esetén az, ha a szülők ráhagyják, mit eszik, csak egyen. Ettől rendszerint nem nő számottevően a bevitt étel mennyisége, de az a kevés, amit hajlandó lesz a kicsi elfogyasztani, általában nem túl egészséges. Ezzel máris rossz irányba terelhetjük, hiszen később is az egészségtelen ételeket preferálhatja.

Sokan hagyják nassolni nem szívesen evő gyermeküket, mondván, addig is legalább valamit eszik. Egyrészt, ez a taktika azért nem jó, mert így nem éhezik meg kellőképpen, mire elérkezne a következő étkezés, másrészt azért, mert ezzel is egy rossz szokásnak ágyazunk meg: nem kell rendesen enni, elég bekapni pár falatot. Nem ritka az sem, hogy édességet ígérnek a szülők arra az estre, ha a gyermek rendesen megeszi az ebédet, de ez rendszerint fordítva sül el: még érdekesebb lesz az édesség, és még kevésbé akar enni az ételből.

Ha jó evő, egyen csak sokat: a duci baba cuki!

Hányszor hallottuk már a „duci babák cukik” mondatot? Sokszor, igaz? Nos, lehet, hogy aranyosak a hurkák, de ha sok van belőlük, az egyenes út a gyermekkori elhízáshoz. Éppen ezért hiba, ha túl nagy adagokat teszünk a gyermek elé, mert „úgyis jó az étvágya”, vagy ha egész nap tömjük, pusztán szeretetből.

A jó evő gyerekeknél is probléma a nassolás: vagy azért, mert kérik, vagy azért, hogy ki tudják húzni a következő étkezésig. A gond az, hogy így is folyamatosan eszik közben a kicsi, és ugyanígy azt tanulja meg, hogy az egész nap evésből áll. Ez is később túlsúlyhoz vezethet.

A terhesség és a szoptatás időszakában még az anya táplálkozásán van a hangsúly: fontos, hogy kellőképpen változatosan és vitamindúsan étkezzen. A helyzet akkor válik kicsit bonyolultabbá, amikor már a baba is elkezd ismerkedni az ételekkel, hiszen így azok már közvetlenül jutnak be a szervezetébe.

Természetesen a szülők igyekeznek odafigyelni arra, hogy a lehető legegészségesebben táplálják a gyermeküket, azonban ez nem könnyű. Nagyon sok olyan étel van ugyanis, ami látszólag egészséges, gyerekeknek való, valójában azonban fölöslegesen sok cukrot tartalmaz, ami nem éppen ideális egy kisgyermek, legfőképp egy baba számára.

Mi a gond a túlzott hozzáadott cukorral a kisgyermekek étrendjében?

A sok hozzáadott (finomított) cukor nagymértékben felelős lehet a gyermekkori elhízásért, ami a felnőttkori elhízás, túlsúly melegágya. Ez számos egyéb problémát hoz magával: ízületi fájdalmakat, valamint szív- és érrendszeri panaszokat, valamint a túlzott mértékű gyermekkori cukorfogyasztás által megnő az esély a 2-es típusú diabétesz kialakulására, tehát krónikus betegséget is okozhat.

Magyarországon mindennek ellenére jellemző, hogy túl sok cukrot kapnak a gyerekek: az 1-3 éves korosztály az ajánlott napi 12 gramm, amit akár 2 teáskanál instant kakaóval is könnyűszerrel túlléphetünk.

Mire figyeljünk?

Szülőként érdemes minden termék címkéjét alaposan átböngészni, amiből adni szeretnénk a gyermekünknek, így nem fordulhat elő, hogy tudtunkon kívül túl sok hozzáadott cukorhoz jut. Vannak nagyon jó, egészséges alternatívák, igyekezzünk inkább ezeket megtalálni, hogy gyermekünk hosszútávon is egészséges maradhasson!