MIRE KELL FIGYELNI EGY 1 ÉVESNÉL IDŐSEBB BABA TÁPLÁLÁSAKOR?

A magyar szakmai ajánlások szerint 1 éves kor alatt tilos a tehéntej bevezetése, de több szakértő szerint érdemes ezt egészen 3 éves korig is kitolni. Az első 1000 napban megalapozhatjuk babánk későbbi egészségét és megelőzhetünk olyan felnőttkori megbetegedéseket, mint az elhízás, az allergia és a cukorbetegség. Így érdemes kiemelt figyelmet fordítani a táplálásra vonatkozó ajánlásokra ezen időszakban.

A szülők egy része az ajánlásoknak megfelelően vezeti be a tehéntejet, vagyis 1 éves korig nem találkoznak vele a gyermekek, azonban az első születésnap után gyakran lazítanak a szabályokon. A 12-36 hónapos gyerekek átlagosan 287 gramm tejterméket fogyasztanak egy nap, ennek 73 százaléka tehéntej1

 – vagyis a 3 éves kort már nem sokan várják ki.

Mi a helyzet a többi tejtermékkel?

Bár a tehéntejjel érdemes minél tovább várni, a tejtermékekkel már más a helyzet. Több tejtermék is van, amit már 9 hónapos kortól kezdve be lehet vezetni a babáknak. A joghurt és a kefír adható elsőként, 1 hónap múlva sajttal, újabb 1 hónap múlva már túróval is megkínálhatjuk a babát. A többi tejtermékkel, mint például a tejszínnel, tejföllel azonban szintén javasolt kivárni a baba 1. életévének betöltését.

Sajnos sokan sietnek a hozzátáplálásban, amit jól mutat az a tény, hogy a 4-12 hónapos gyermekek naponta átlagosan 107 g tejterméket fogyasztanak, ennek pedig 56 százaléka tehéntej – abban a korosztályban, melyben még egyáltalán nem kellene jelen lennie. 1 éves kor fölött is érdemes ugyanakkor tehéntej helyett junior gyerekitalt adni a gyermeknek, ami kifejezetten a korosztály tápanyagigényeit figyelembe véve készül, emellett a napi 500 ml tejalapú folyékony táplálék biztosításához is hozzájárul.

Forrás:

A D-vitamin a gyerekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy 1 éves kor alatt csepp formájában az orvos írja elő a napi szintű pótlást. 1 éves kor után azonban ennek vége szakad, ami tükröződik abban is, hogy az 1-3 éves gyerekek 65%-ának* az ajánlottnál alacsonyabb a D-vitamin bevitele Magyarországon. Figyeljünk erre oda, mert a D-vitamin számos kiemelten fontos folyamatot befolyásol a szervezet működésében! 

Cukorbetegség és túlsúly

Az elhízás sajnos nem ritka jelenség Magyarországon, pedig az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek. A két év alatti gyermekek 10-14 százaléka 85-97 percentilis közé eső BMI-vel rendelkezik (potenciálisan túlsúlyos), 3-5 százalékuk BMI-je pedig 97 fölötti (potenciálisan elhízott). A 2-3 éves gyerekek 6 százaléka potenciálisan túlsúlyos, vagy elhízott*. Ezzel már gyermekkorban is érdemes foglalkozni, ugyanis a kisgyermekkori elhízás egyenes út a felnőttkori túlsúlyhoz is. Több tanulmány is talált már összefüggést a D-vitamin szint és a túlsúly között.

Egy kutatás során csecsemők különböző dózisú D-vitamint kaptak. Utánkövetéssel kiderült, hogy 3 éves korukban azoknak a gyerekeknek, akik több D-vitamint kaptak csecsemőkorukban, kisebb volt a testzsírszázalékuk, és nagyobb volt az izomtömegük. Gyerekek esetében ráadásul van kapcsolat a D-vitamin hiánya és az 1-es típusú diabétesz kialakulása között is.

Erősebb immunrendszer és jobb hangulat

Az első 1000 nap környezeti hatásainak, azon belül is a táplálásnak meghatározó a szerepe az egészséges fejlődés szempontjából. A korosztálynak megfelelő, vitamindús étrenddel olyan felnőttkori betegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések.

Íme, 5 fontos szabály, amelynek ismeretében gondoskodhatunk gyermekünk egészséges fejlődéséről:

1. Nem csak a gének határozzák meg gyermeked jövőjét!

A fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – óriási szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az élet első 1000 napjában szerzett immunitás egy életre szól. Ekkor a szülőnek aktív szerepe és egyedi, soha vissza nem térő lehetősége van gyermeke felnőttkori egészségének alakításában.

2. Az édesanya táplálkozása kihat gyermeke egész életére és egészségére

A magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amit az édesanya fogyaszt, így a terhesség alatt kiemelten fontos a megnövekedett vitaminszükséglet pótlása.  Fontos, hogy az édesanya szervezetében már a terhesség előtt, a babatervezés időszakában megfelelő mennyiségben jelen legyenek az egészséges fejlődéshez szükséges vitaminok és nyomelemek. A megnövekedett vitamin- és ásványianyag-szükséglet fedezésére a várandósság alatt és a szoptatás időszakában is fokozottan ügyelni kell.

3. A baba legjobb tápláléka az anyatej

Az első 6 hónapban az anyatej az elsődleges táplálékforrás a csecsemő számára. Tartalmaz minden vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége van és folyamatosan igazodik igényeihez. Tökéletes a tápanyagtartalma, így a szoptatott gyermekeknél kisebb az esély az elhízásra, alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük.

4. A hozzátáplálás nem verseny

Szülőként egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy kialakítsuk gyermekünk egészséges étkezési szokásait. A babák étrendjébe csak akkor vezessünk be új ételt, amikor emésztőrendszerük már megérett rá. Fontos a türelem és a fokozatosság! Egyszerre csak egy újdonságot kínáljunk.

5. A kisgyermek 1 éves kor felett sem „mini” felnőtt

A kisgyermekeknek 1 éves kor felett még eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek! Eltérő a vitamin- és ásványianyag-igényük, és a felnőttek ízlése szerint fűszerezett, sózott és cukrozott ételek megterhelik az emésztőrendszerüket. A tehéntej fogyasztása egyéves kor alatt semmiképp nem javasolt, mert magas fehérjetartalma szintén megterhelő lehet a baba emésztőrendszerének és a veséknek. Számos szakember 1-3 éves kor között is előnyösebbnek tartja az életkori tápanyagigényeknek megfelelően kialakított junior gyerekitalok fogyasztását, melyek hozzájárulnak a gyermekek vitaminszükségletének fedezéséhez.