Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN

A gluténérzékenységhez hasonlóan, a laktózintolerancia kialakulása, jelentkezése is emelkedő tendenciát mutat, csecsemő és kisdedkorban.

A laktózintolerancia egy emésztési zavar, aminek lényege, hogy a laktózérzékeny emberek nem tudják maradéktalanul megemészteni, azaz lebontani a tejcukrot. Az ehhez szükséges laktáz (nem összetévesztendő a laktóz, azaz tejcukor szóval) enzimből ugyanis nem termelődik elegendő a szervezetükben. Tehát, a tejallergia a tejfehérjére adott allergiás immunreakciója a szervezetnek, a laktózérzékenység pedig egy emésztési zavar, ami a laktáz enzim nem elégséges mennyisége miatt alakul ki.

Ha valakinél panaszok alakulnak ki a tejfogyasztást követően, annak nem csak laktózintolerancia lehet az oka, hanem akár tehéntej-fehérje allergia is. Ez utóbbi csecsemőknél, kisdedeknél gyakoribb. Az édesanya által elfogyasztott tejben, tejtermékekben lévő tehéntej-fehérje kiválasztódik az anyatejbe, így a szoptatott, „tejallergiás” csecsemőnél panaszt okozhat. Az 1-3 hónapos korú csecsemők között ennek gyakorisága 2-5% közötti, és ők többnyire 1 éves korra kinővik. „Tejallergia” esetén nagyobb gyermekeknél laktózmentes tej fogyasztásakor is panasz jelentkezik. Laktózintolerancia esetében azonban, laktózmentes tej fogyasztásakor nincs panasz, de teljestej fogyasztásakor jelentkeznek a tünetek. Mivel sok étel tartalmaz rejtve laktózt, ezért nagyobb gyermekek, serdülők tisztázatlan hasfájásának hátterében nagyon gyakran laktózintolerancia áll.

Egyes kutatások szerint /Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2006-os ajánlása/ a világ lakosságának 70%-t, míg más szakmai vélemények szerint 50%-t érinti kisebb-nagyobb mértékben a laktózintolerancia. Viszont mind a két tábor egyetért abban, hogy ennek evolúciós okai vannak.

Mit is jelent ez az evolúciós ok?

A szervezet laktáztermelő képessége korral folyamatosan romlik, 5 éves korban a csökkenés jelentős mértékűvé válik a legtöbb gyermeknél. Ez a csökkenés felnőttkorra még nagyobb lesz értelemszerűen, rengeteg embernél kialakul az elsődleges tejcukor-érzékenység.

Egyéb típusai

A genetikai eredetű változatát a betegségnek már újszülött korban felismerik. Ebben az esetben a szervezet egyáltalán nem termel abból a laktáz nevű enzimből, ami a tejcukrot (laktózt) bontja le a vékonybélben. Ha nincs laktáz, a laktóz emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le.

A Koraszülöttek laktózérzékenysége: A 34. terhességi hét előtt született babák esetében, még csökkent a laktáz szint.

Másodlagos laktózérzékenység

Vannak olyan betegségek, amelyek következménye, tünete lehet a laktóz-intolerancia.

Gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség (Crohn), ételallergia (főként tejallergia, antibiotikumos kezelés): ilyenkor a vékonybél nyálkahártyája sérül (sugárzás vagy gyógyszer (pl.: kemoterápia) is okozhat ilyen módon panaszokat), és mivel a laktáz enzim a nyálkahártya kefeszegélyeiben foglalna helyet, ezáltal a laktóz lebontása is zavart szenved. Az alapbetegség gyógyulását követően a laktózintolerancia megszűnik.
Fertőzéses eredetű ok: leginkább Giardia-fertőzés vagy más parazita okozza (de átmeneti, enyhe laktóz intolerancia lehet hasmenéses betegség után). A Giardia-fertőzés a laktózintolerancián túl krónikus fáradtságot, elődomborodó hasat és felszívódási zavart, vashiányos anémiát is okozhat. A Giardia nevű apró kórokozó, protozoon a székletből mutatható ki: hiba azonban, ha egy negatív székletminta után kizárjuk a betegség lehetőségét, a Giardia ugyanis intermittálva ürül, fertőzött embernél 1 székletminta esetében csak 50%-ban mutatható ki, míg 3 különböző székletminta esetén már 90%-ban sikerül diagnosztizálni.
A vékonybélben a baktériumok száma megnő, ebben a legfontosabb szerepet a bélmotilitászavar játssza (hajlamosító tényező a diabetes, Crohn-betegség). Gyermekeknél krónikus hasfájás oka is lehet. A vékonybélben elszaporodott baktériumok rendellenesen bontják a laktózt, az így képződő hidrogén pedig puffadást, feszülést és fájdalmat okoz a belekben, de hasmenés is jelentkezhet.

A betegség tünetei:

Hasfájás: A pocak fájdalma az egyik leggyakoribb jel, amikor gyanút fog a szülő. A köldök környékén, alhasban jelentkező fájdalmat kísérheti bugyborékoló hang, bélhang.

Puffadás: A has feltűnő puffadásáért a hidrogéngáz felelős, ami a vastagbélbe került lebontatlan laktózból keletkezik.

Hasmenés: A laza széklet szintén intő jel lehet, különösen, ha savanyú szagú, habos, vizes.

Hányás: Ez a tünet inkább nagyobb gyermekeknél, a serdülő korosztálynál jelentkezik a laktózt tartalmazó tejtermékek fogyasztását követően.

A diagnózis felállítása:

Az öndiagnózis azért veszélyes, mert az egyszerűnek tűnő következtetés (ha tejet iszom, tüneteim vannak) téves lehet. Puffadást okozhatnak ugyanis a mozgáshiány, nem megfelelő táplálkozás, illetve más, fent említett betegségek, kezelések. Tehát fontos az alapos kivizsgálás! A vizsgálat (hidrogén kilégzési teszt) fájdalommentes, segítségével megállapítható, hogy laktózérzékeny-e valaki. További lehetőségek: biopsziás mintavételezéssel, izotópos vizsgálattal és genetikai laktózintolerancia-vizsgálattal is. Csecsemőknél és kisgyerekeknél gyakran a székletvizsgálatot végeznek, ilyenkor a széklet savasságát mérik.

Ha az orvos kimondta a diagnózist, két megoldás van: diéta vagy enzimpótlás (rágótabletta vagy csepp formájában). A diéta laktózmentes étrendet jelent. A laktózmentes tejet, tejterméket fogyaszthatja a beteg, mivel ezekbe a szervezetből hiányzó laktáz enzimet teszik bele, így már az élelmiszerben elbontják a laktózt.

Fontos tudni, hogy a tejben van a legtöbb tejcukor (1 dl tejben 5 gramm laktóz van), a tejtermékekben kevesebb: 100 gramm túróban 3 g laktóz, a savanyított (joghurt, tejföl) termékekben még kevesebb, a kefirben a legkevesebb. A friss sajtokban (pl. gomolya és krémsajtok) minimális laktóz van, az érleltekben (füstölt, trappista, ementáli, camembert, penészesek, lágy sajt) pedig semmi. A közhiedelemmel ellentétben a kecske- és juhtej is tartalmaz laktózt és ugyancsak laktóztartalmú a zöldborsó és számos sonka, felvágott. A laktózmentes tejben pedig ugyanannyi cukor van, mint a normál tejben, csak bontva.

A tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyása azért nem helyes megoldás, mert azok a legjobb kalciumforrások, ami gyermekek esetében a megfelelő testi fejlődéshez elengedhetetlen. A termékcsoport nélkül a szervezet kalcium szükségletét nem lehet biztosítani. A dietetikusok ezért határozottan azt képviselik, napi fél liter tejnek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, akár laktózmentes formában vagy direkt enzimpótlással.

A laktózt tartalmazó gyógyszerek sem tiltottak, mert valójában a laktóz olyan egészen minimális mennyiségben van jelen a gyógyszerekben, ami nem okoz panaszt, bátran beveheti mindenki.

További védőnői tanácsról szóló cikkek

Első házasok adókedvezménye, szülés után járó juttatások 2021-ben I.
A kedvezmény nincs életkorhoz kötve, bejegyzett élettársakra is alkalmazható, és akkor is igénybe vehető, ha az egyik házastárs már korábban kötött házasságot. Tehát a család havi nettó jövedelme 5 000 forinttal nő. A kedvezmény összesen 5 000 forint, ezt bármelyik fél igénybe veheti, de akár tetszőleges arányban meg is lehet osztani. A házaspár legkorábban a házasságkötést követő hónapban jogosult a kedvezményre, és azt a házasságot követő 24 hónapig veheti igénybe. Két év után megszűnik a jogosultság, akár igényeltük végig, akár nem. Szintén megszűnik a jogosultság válással vagy az egyik fél halálával.
A kedvezmény nem jár automatikusam, tehát igényelni kell! A házaspárnak közösen kell nyilatkoznia egymás adóazonosító jelének megadásával.
A kedvezmény igénylése kétféleképen történhet
Az éves adóbevallásban vagy év közben az adóelőleg meghatározásánál. Ez utóbbi hoz külön nyilatkozatot szükséges kitölteni.
A kedvezményt lehet, egy összegben a májusban esedékes személyi jövedelemadó bevalláskor is igényelni. Az első házasok kedvezménye gyermek születése után sem szűnik meg, vagyis a családi adókedvezménnyel együtt is igénybevehető. Sőt, akkor is jár a kedvezmény, ha az egyik fél már a házasság előtt igénybe vett családi adókedvezményt, a már meglévő gyermekei után. Az igénylés akkor is lehetséges, ha az egyik házastárs özvegy vagy elvált, de a másik az első házasságát köti. A külföldön kötött házasság esetén, akkor igényelhető, ha a házasságot a magyar állam elismeri.
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezményre jogosult a várandós kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa is, a várandóság 91. napjától. Ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt csak ő veheti igénybe. Abban az esetben viszont, ha az élettársak kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vetették és az egyéb feltételek mellett, a kedvezményt közösen érvényesíthetik.
Továbbá az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult. A kedvezményt az is érvényesítheti, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, nem saját (élettársával nem közös) gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.
A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A havonta igénybevehető kedvezmény mértékét a személyi jövedelemadó törvény határozza meg. Vagyis egy eltartott esetén, 66 670 Ft, két eltartott esetén, 133 330 Ft, három és minden további eltartott esetén pedig, 220 000 Ft.
Ha jogosultként mégsem tudja a családi kedvezményt az összevont adóalapból érvényesíteni, mert például a kedvezménykerete több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor lehetősége van, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az személyi jövedelemadó-bevallásban. A családi kedvezmény abban az esetben osztható meg, ha a gyermek után járó családi pótlékra egy személy jogosult. A jogosult személy megoszthatja a kedvezményt, például az élettársával, ha a jövedelme alacsony és önmaga nem tudná igénybe venni a kedvezmény teljes összegét. A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után.
A kedvezmény érvényesítésének menete
-        Év közben, adóelőleg nyilatkozattal: A kedvezményt az arra jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Ebben az esetben a munkáltató levonja a családi adókedvezmény összegét, így már a havi fizetésből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
-        Év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban: Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult személlyel, például élettársával. Az a házaspár, amely év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítette a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesítheti.

Csecsemőgondozási díj (CSED):
A CSED összege 2021.06.01.-től a bruttó fizetés 70 százalékáról, 100 százalékára emelkedik. A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal.
Az ellátást igényelheti
A CSEDet a szülő nőn kívül igényelheti, az a nő vagy férfi, aki csecsemőt fogad örökbe. Továbbá csecsemőt gondozó gyám, a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll, vagy ha az anya elhalálozik, illetve az anya felügyeleti foga megszűnik.
Az igénylés feltételei
Az igénybevétel feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül, a szülő, a gyám vagy a jogosult 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. A gyermeknek a biztosítás ideje alatt vagy ennek megszűnése utáni 42 napon belül kell megszületnie. A 42 nap letelte után is érvényesíteni lehet, baleseti táppénz folyósítása alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belüli születés esetén. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie! Nem számít a folytonosság megszakításának a 30 napnál nem hosszabb biztosítatlanság.
A biztosítási időbe beleszámít, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a baleseti táppénz folyósításának ideje. Ezenkívül a rehabilitációs ellátás folyósításának az ideje, a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött idő. A diplomás gyedet nem lehet beleszámítani.
Mennyi időre igényelhető?
A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
A szülési szabadság és a CSED folyósítása abban azokban az esetekben szűnik meg, ha a gyermek halva születik, a gyermek a születést követően hal meg. Ammenyiben a csecsemőt kiemelik a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezik, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladó időre bentlakásos szociális intézményben helyezik el. Viszont a szülési szabadság és az ezzel egyidejű CSED folyósítás sem lehet 6 hétnél rövidebb.
A CSED visszamenőleg is igényelhető, de ebben az esetben is csak 6 hónapos időtartamra.
A CSED összegének kiszámítása
A bruttó fizetésből a személyijövedelem adót vonják le, viszont nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék fizetés nem terheli.
Jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
-        Az igénylő rendelkezik folyamatos biztosítással és van 180 nap jövedelme: A számítás alapjául a 180 napi jövedelem szolgál.
·       Ha nem folyamatos a biztosítás, akkor a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
-        Nincs 180 nap jövedelem: De az igénylő rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját, a 120 naptári nap tényleges jövedelem figyelembevételével állapítják meg. Erre akkor van lehetőség, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
-        Nincs 120 nap jövedelem: Ebben az esetben, a jogosultság napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.
Nem jár CSED, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.
Hogyan kell igényelni?
Az igényléshez szükséges dokumentumok:
·        Alap esetben, a - nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt – szükséges kitölteni. Egyéni vállalkozó, őstermelő az - igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez - elnevezésű nyomtatványt tölti ki. Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igényléséhez is, ebben az esetben a - Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez - elnevezésű nyomtatvány kell kitölteni.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban.
További dokumentumok:
-        Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve, ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az - igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról - elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
-        Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
-        Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatalokban történik.
Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a kifizetőhely, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az összeget.
Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha van hiánypótlás legfeljebb 60 nap.
ALTATÁSI TANÁCSOK I.
Az újszülött és a kiscsecsemő még „igazoltan” ébredhet éjszakánként, hiszen körbe eszi a napot. Még nem tudja megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Természetesen, ha már a kezdetektől 4-5 óránként ébred éjszaka, nem jelent gondot. Csak abban az esetben, ha a fejlődésében elmaradás van, illetve nehezen ébreszthető, aluszékony a baba. Születés után nem mindig gördülékeny az új körülményekhez történő alkalmazkodás, hiszen a magzati élethez képest igencsak más környezetbe kerül az újszülött.
Vannak egyéb esetek, amikor szintén elfogadhatóbb a szülők számára az éjszakai nyugtalanság. Ilyen a fogzás, a szeparációs szorongás, valamilyen betegség időszaka és minden olyan helyzet amikor változás történik a gyermek környezetében. A leggyakoribb ok mégis a hasfájás. Általában 3-4 hónapos kor körül érik meg a baba arra, hogy akár az egész éjszakát átaludja. De, sajnos elég gyakran alakul ez másképp.
Egy biztos nincs tuti tipp!
Van néhány trükk, ami segíthet elérni, hogy a baba nyugodtan átaludja az éjszakát, de lehet, hogy végig kell próbálni mindet a siker eléréséig.
Külön vagy közös szoba a babával
A baba megérkezéséig el kell dönteni, hogy külön szobában alszik a kicsi vagy közös lesz a szobája a szülőkkel.
A legtöbb esetben külön, minden tekintetben az érkező újszülött igényeit kielégítő külön szobát terveznek a szülők.
Ez abban az esetben előnyös, hogy nem zavarják a baba nyugalmát és a szülők is élhetik, az éjszakai etetéseket leszámítva, a megszokott életüket. Továbbá bizonyos kor (2 év körül) nem kell a gyermeket külön szobába átszoktatni.
Az újszülöttnek viszont természetes igénye, hogy az édesanyja közelében szeretne lenni, ezért a külön szoba esetén kialakult távolság nyugtalan alvást és nehezebb altatást eredményezhet. Az újszülött körbe eszi a napot, így az éjszakai szoptatás is nehezebb lehet a külön szoba miatt. Célszerű egy kényelmes hintaszéket vagy ágyat is elhelyezni a szobában.
Tapasztalataim szerint, a közös szoba, a jó megoldás, ahol az újszülött külön kiságyban alszik. Ez lehet rácsos kiságy, de bölcső is. A különböző kutatások szerint, ebben az esetben a legkisebb az esélye a bölcsőhalálnak. A baba kiságyát helyezzék közvetlenül a szülői ágy mellé, így a baba jelzésére a legrövidebb időn belül reagálni tud az édesanya. Megszoptatja, megeteti a kicsit és utána visszateszi az ágyába a gyermeket. Ha szükséges oda bújhat hozzá, simogathatja a hátát, halkan beszélhet hozzá. Meg van az a közelség, ami a csecsemő számára szükséges.
A rendszeres közös ágyban alvást nem ajánlom. Persze vannak kényelmi előnyei, hiszen az éjszakai etetésnél így a lehető legkönnyebb és leggyorsabb mellre tenni a kicsit. Viszont vannak hátrányai is. Nehéz megőrizni a szülők közötti intimitást, talán ebben a helyzetben a legnehezebb a külön ágyba, szobába szoktatás, illetve nagyságrendekkel több baleset történik az így altatott csecsemőkkel.
Megfelelő napirend kialakítása
A csecsemő alvásigénye változik, az újszülött alvásigénye jóval több, mint egy egyévesnek.
Az újszülött napi alvásigénye, 16-18 óra, éjjel átlagosan 8-9 órát,míg nappal 4-5 alkalommal 1-3 órát alszik és 30-60 percet tud aktívan ébren lenni. Az egy hónapos baba alvásigénye szinte még ugyanaz, mint az újszülötté, de kicsit növekedhet az ébrenléti idő mennyisége.
Egy 2-4 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel átlagosan 9-10 órát, míg nappal 3 alkalommal 1-2 órát alszik és 1,5-2 órát tud aktívan ébren lenni. Ez az időszak, amikor már kialakulhat az ébredés nélküli éjszakai alvás.
Egy 4-6 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel 10-11 órát, míg nappal 2-3 alkalommal 30-90 percet alszik és 2-3 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 7-9 hónapos baba napi alvásigénye, áltagosan 14 óra, éjjel 10-11 órát is alhat, nappal 2 alkalommal 1-1,5 órát alszik és 3-4 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 10-12 hónapos baba napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és akár 4-5 órát is ébren tölt.
Egy 13-18 hónapos kisded napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és 5-6 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 19-24 hónapos kisded napi alvásigénye, 12-13 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1 alkalommal 1,5-3 órát alszik és 5-7 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 2-3 éve gyermek napi alvásigénye, 11-13 óra, éjjel 9-10 órát, míg nappal egy alkalommal 1-2 órát alszik és 6-9 órát tud aktívan ébren lenni.
Természetesen ettől egyéni eltérés lehet, de körülbelül ennyi alvás szükséges a babák megfelelő fejlődéséhez.
Tehát a napirend összeállítása, tervezése előtt figyelemebe kell venni a baba szükségleteit. De ne legyen egy merev, „mindenáron betartom” rendszer. Hiszen egy kiscsecsemővel mindennap egy kicsit más! Legyen tehát rugalmas, alakítható, mindig az aktuális igénynek megfelelő. A kialakítás nem megy egyik napról a másikra, tehát ne keseredjen el, ha több idő kell hozzá. A baba növekedésével változnia kell, de mégis legyen egy keret, ami állandóságot biztosít, mert ez biztonságot nyújt a baba számára és kiszámíthatóbbá teszi a napot.
Ne az idősebb gyermeknél bevált, a barátnő gyermeke vagy a szomszéd tanácsainak megfelelően alakítsa ki. Figyelje meg a baba alvás-ébrenlét ritmusát és ehhez kell igazítani. El kell felejteni a stoppert! Fontos viszont a napi tevékenységek fix sorrendje. Vagyis ébredés, tisztázás, etetés, játék (séta) és altatás. Tehát a napi ritmus a lényeg és nem feltétlenül a fix időpont.
ALTATÁSI TANÁCSOK II.
Az első fejezetben végig jártuk az együtt vagy a külön alvás és a napirend kérdését, most folytatjuk.
Altatási rutin kialakítása
Az esti altatás ideje lehetőleg ugyanabban az időben történjen. Természetesen adódhatnak olyan hosszabb-rövidebb időszakok, melyek időszakosan felborítják ezt, nyaralás, nagyszülőkhöz utazás stb. De törekedni kell az állandóságra, mert ez biztonságot ad a baba számára. Az időről időre megismétlődő, kiszámítható dolgok teszik nyugodttá, ezek adják meg számára a biztonság érzését. Lehetőleg mi igazodjunk a baba napirendjéhez és ne fordítva. Például: apa különböző időpontokban ér haza, de minden esetben jelen szeretne lenn a fürdetésnél. Negyedóra, 20 perc még nem jelent problémát, ennyi rugalmasság még belefér. Fontos, hogy olyan rituálét alakítsunk ki, mely jelzi a babának, hogy alvás következik. Ez lenyugtatja és alvásra hangolja a kicsit, megtanulja, hogy már nem lesz játék, séta stb. Az egymás után követő dolgok állandó sorrendje megteremti a kellő hangulatot.
A szoba hőmérséklete
Főleg az első gyermeknél hajlamosak vagyunk túlfűteni a babaszobát, „csak nehogy megfázzon” alapon. Viszont a túl meleg, esetleg még száraz levegőjű szobában a kicsi nehezen tud elaludni és gyakrabban felébred. Mennyi is az ideális hőmérséklet? Az ideális hőmérséklet 18-20 °C. A baba ruházata ilyen hőmérséklet mellett: hosszú ujjú body, meleg puha, bolyhos hálózsák és könnyű takaró vagy takaró helyett a body fölé, hálózsák alá, kaphat a baba rugdalódzót is. A nyári hőség szintén megakadályozhatja a nyugodt alvást. Altatás előtt fél órával alaposan szellőztessük át a szobát. Szúnyoghálóval ellátott ablak éjjel is nyitva maradhat. Nyáron a túlöltöztetés szokott gondot okozni: 26 °C esetén vagy felette elegendő egy rövid ujjú bodyban altatni a gyermeket. 24-25 °C-os melegben rövid ujjú body és egy könnyű anyagból készült hálózsák szükséges. 22-23 °C- esetében hálózsák és könnyű anyagú body. Míg, 21-20 °C-nál rövidujjú body, vékony hálózsák és könnyű anyagú rugdalódzó. A szabadban történő altatás gyakran megoldja a nappali nyugtalan pihenést. Megfelelő környezet biztosítása mellett javaslom, próbálják ki! Akár egész évben, évszaktól függetlenül lehet alkalmazni. Senkit ne rettentsen el, még a téi hideg se, bátran éljenek vele! Természetesen az alvóhely kialakítása, kinti ágy vagy a babakocsi előkészítése kicsit körülményes lehet, de megéri. A babát többrétegű vastag pokrócra fektessük, hosszúujjú body, meleg rugdalódzó, bundás hálózsák, téli paplan, sapkát sálat és kesztyűt is adjunk rá és az arcát kenjük be védőkrémmel. Szép napsütéses időt válasszuk ki, borús időben ne vigyék ki a kicsit.
A kiságy helye
Bármilyen furcsának is tűnik, de is ez okozhat problémát. Ha már szinte mindet kipróbáltunk és a nyugodt alvás mégsem alakul ki. Rendezzük át a szobát! Lehet túl meleg, fűtőtest közelében vagy huzatos az ágy helyzete. Tudom, hogy ez nehézkes lehet az esetleges szűk hely miatt, vagy ne ragaszkodjunk az előre jól megkomponált babaszoba bútorok elhelyezéséhez. Legyünk rugalmasak!
Sötét vagy világos
Gyakran előfordul, hogy a babák felcserélik a nappatl az éjszakával. Az átszoktatás nem könnyű feladat. Viszont amit tehetünk, alvásnál biztosítsunk sötétet a baba szobájában. A kicsi hamar megtanulja, világosban ébren vagyunk, sötétben alszunk. Kisded és óvodás korban szükség lehet jelzőfény használatára, de csecsemőkorban még biztos nem szükséges.
Ringatás, hordozás, hinta
A babák többsége szereti, ha ringatva, sétálva hordozva altatják el. Ez egy újszülött és egy kiscsecsemő esetében nem jelent problémát. Viszont ahogy növekszik a kicsi súlya, annál nehezebb lesz a kivitelezése. Ezért lehetőleg ne szoktassuk rá. Bújjunk oda hozzá, simogassuk a hátát, de lehetőleg ne vegyük kézbe. Természetesen fogzás, betegség esetén vagy rendkívüli esetekben (oltás, utazás) időszakosan lehet alkalmazni, de ne rendszeresítsük.
Túlfáradás
Figyeljünk a fáradtság és az álmosság tüneteire. Ha a baba elkezd ásítani, grimaszolni, dörzsöli a szemét, nem vagy alig mozog, sírni kezd, fektessük le.
Ingerek sok vagy kevés
Sok kedves, mozgó, ágyra szerelhető, zenélő játék kapható a boltokban. Ezek általában megnyugtatják a kicsiket, éberen figyelik és hallgatják. Viszont egy álmos, fáradt csecsemőt zavarhatják, ezért figyeljük a kicsik jelzéseit és szükség szerint kapcsoljuk ki. Az esti altatás előtt egy órával már ne vegye sok inger körül a babát, lassan csendesedjen el körülötte a világ.
Alvó pajtás
Ez lehet textilpelenka, rongy, maci, anya pólója, párna csücske, pokróc, kispárna. De tulajdonképpen teljesen mindegy, lényeg, hogy segítségével könnyebb legyen az elalvás és a nyugodt nappali, éjszakai alvás. A legtöbb gyermek még óvodás és iskolás korában is nagy becsben tartja. Olyan tárgy, melyhez gyerek kiemelkedően kötődik, és ami segít neki az érzelmi biztonság megteremtésében, az ismeretlen helyzetek kibírásában. Szerepük, hogy az anya-gyerek kötődés érzelmi biztonságát nyújtsák, az anya jelenléte nélkül is. Fontos, hogy anya illata legyen, az édesanya érintse a nyakához, mellkasához. Az égészen kis csecsemő ágyába rakjuk be, az ágy sarkába, így vele marad az illat. Három hónapos kortól már közvetlenül mellé is rakhatjuk. Fontos szempont továbbá, hogy bőrbarát anyagból készüljön, ne tartalmazzon kis fulladást okozó részeket, ne legyen szöszölő.
Teljes csend vagy fehér zaj
Alvásra hangolásban, felébredésnél a visszaaltatásban segíthet az un. fehér zaj. Ez egy monoton, egyenletes erősségű, folyamatos hang: egy óra kattogása, az adásszünet hangyás sistergése, a hajszárító zümmögése. Lehet külön ilyen tartalmú CD-t kapni, de netről is letölthető. Ezenkívül egy kedves altatódal, kedves dallam dúdolása is segíthet.
HOZZÁTÁPLÁLÁSI TANÁCSOK
Remélem sikerül a tévhiteket eloszlatnom és a gyakorlatban is jól alkalmazható segítséget nyújtanom, ahhoz, hogy mind a szülők, mind a gyermek részéről gördülékeny legyen a hozzátáplálás folyamata.
Néhány alapvető tanács:
Nem kell erőltetni semmit!
Figyelembe kell venni a baba igényeit és a visszajelzéseit!
Nem feltétlenül a leglátogatottabb internetes portálon található információk a mérvadóak.
Kérdéseiket szakembereknek tegyék fel. A szülői fórumokon hasznos tanácsok találhatók, de a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek tudják személyre szabni a tanácsaikat.
Az új ízeket mosolyogva kínáljuk a gyermeknek! Kóstoljuk meg a kínált ételeket és látszódjon rajtunk, hogy jó dolog következik! A kicsik nagyon jól érzékelik hangulatainkat, a non verbális kommunikációnkat, ezért fontos a megfelelő hozzáállás.
Az étkezést ne kössük össze játékkal, mesenézéssel.
Kapjon a gyermek is kanalat kezébe, párhuzamosan próbálkozhat az evéssel ő is. Ha kanál helyett kézzel próbálja megenni az elé tett ételt, engedjük neki. Hagy ismerkedjen az étel állagával, színével, ízével bátran!
Lehetőség szerint válasszuk az itthon termelt zöldségeket, gyümölcsöket, szezonálisan kínálhatjuk az éppen érőket, de választhatjuk a fagyasztott termékeket is.
Az otthon, frissen készített gyümölcs-, zöldségpüré elkészítése több időt vesz igénybe, mint a kész bébiétel adása, de lehetőség szerint inkább ezt válasszuk.
Néhány üveg bébiételt célszerű otthon tartani, mert egyrészt kombinálni lehet az általunk elkészített ételekkel, másrészt áramszünet, időhiány esetén jó szolgálatot tehetnek.
Az új ízek bevezetését minden esetben önállóan és fokozatosan tegyük. Vagyis egyszerre csak egy új ételt kínáljunk a babának és egyre növekvő mennyiséget kapjon.
Mikor kell elkezdeni a hozzátáplálást?
A baba számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás és az anyatej a legideálisabb táplálék. Összetétele fedezi a baba szükségletet körülbelül 4-6 hónapos koriág. Tisztán anyatejes táplálásnál hathónapos kortól, vegyes (anyatej+tápszer) és tápszeres táplálás esetén pedig négyhónapos kortól javasolt elkezdeni a hozzátáplálást. Ez az általános ajánlás, de ha a baba még nem érett a négyhónapos kezdésre, akkor megfelelő súlyfejlődés esetén, várni lehet vele. Hat hónapos korban azonban szükséges elkezdeni, mert a neurológiai és pszichés fejlettség adott és az anyatej önmagában ebben a korban már nem elég, nem tartalmaz elég energiát, fehérjét, vasat, cinket, vitaminokat.
Az érettség további jelei:
- Ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
- Hason fekve kezeivel fel tudja nyomni magát (kiegyenesített karokkal) és így nézelődik
- A pürés ételeket nyelvével hátra tudja lökni és lenyeli
- Eltűnik a “nyelvkilökő reflex”: ha valamit az ajkai közé rakunk, nyelvével kilöki azt.
- Kezével szájához emel, játékokat nyalogat, kóstol.
- Érdekli az étel (kinyitja a száját, előre hajol) vagy jóllakottság jeleit mutatja (hátra dől, elfordul).
Először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem tudja megmondani, melyik étel okozza. Ezért fontos, hogy mindig 3-5 napos folyamatos adás után vezessünk be az újabb ételeket.
A kínált gyümölcsök, zöldségek sorrendje nincs kőbe vésve, miden esetben figyeljük a gyermek visszajelzéseit. Ha a kínált ízt az első néhány alkalommal nem fogadja el a baba, akkor később a már bevezetett gyümölcs, zöldég mellé párosítva próbáljuk meg újból odaadni. De az is gyakran előfordul, hogy a 10x kínált gyümölcsöt csak 11x-i próbálozás után fogadja el a kicsi. A lényeg, hogy ne görcsöljük a hozzátáplálásnál.
Egy éves kor alatt semmikép ne kapjon a baba:
- Tehéntejet (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). 1-3 éves kor között is maximum napi fél liter tehéntej ivása javasolt!
- Kecsketejet, növényi tejet (rizstej, rizsital, szója, kókusz stb., ez alól csak a ritkán használatos szójaalapú tápszer lehet kivétel - a rizstej a magasabb arzéntartalom miatt kerülendő gyermekeknél legalább néhány éves korig.
- Mézet semmilyen formában, jól megsütött süteményben sem (kórokozó spórája lehet benne, ami ilyen korban halálos betegséget, botulizmust okozhat).
- Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hizlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Bár a 100%-os gyümölcslé egészségesnek tűnhet. Helyette kaphatnak babavizet és/vagy 50-50 %-ban vízzel hígított kornak megfelelő bébiitalt.
- Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: megfigyelhető, hogy az így ízesített ételeket, sem eszik nagyobb hajlandósággal a gyerekek, viszont, ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életkorban, a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti. Azaz már kevésbé sós, cukros ételeket is ugyanúgy fog élvezni, mint agyoncukrozott-agyonsózott verziójukat.
- Ne kapjon a baba kemény, kerek, félrenyelhető ételeket, mint például magvakat egészben (ezek borzasztó veszélyesek, tüdőbe kerülve komolyan károsítják a tüdőállományt); szőlőt, répát, cukorkákat!
A részletes táplálási útmutató a szeptemberi hírlevélben olvasható!

Vissza a többi védőnői tanácsról szóló cikkekhez