Első házasok adókedvezménye, szülés után járó juttatások 2021-ben I.

Az újszülött és a kiscsecsemő még „igazoltan” ébredhet éjszakánként, hiszen körbe eszi a napot. Még nem tudja megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Természetesen, ha már a kezdetektől 4-5 óránként ébred éjszaka, nem jelent gondot. Csak abban az esetben, ha a fejlődésében elmaradás van, illetve nehezen ébreszthető, aluszékony a baba. Születés után nem mindig gördülékeny az új körülményekhez történő alkalmazkodás, hiszen a magzati élethez képest igencsak más környezetbe kerül az újszülött.

Vannak egyéb esetek, amikor szintén elfogadhatóbb a szülők számára az éjszakai nyugtalanság. Ilyen a fogzás, a szeparációs szorongás, valamilyen betegség időszaka és minden olyan helyzet amikor változás történik a gyermek környezetében. A leggyakoribb ok mégis a hasfájás. Általában 3-4 hónapos kor körül érik meg a baba arra, hogy akár az egész éjszakát átaludja. De, sajnos elég gyakran alakul ez másképp.

Egy biztos nincs tuti tipp!

Van néhány trükk, ami segíthet elérni, hogy a baba nyugodtan átaludja az éjszakát, de lehet, hogy végig kell próbálni mindet a siker eléréséig.

Külön vagy közös szoba a babával

A baba megérkezéséig el kell dönteni, hogy külön szobában alszik a kicsi vagy közös lesz a szobája a szülőkkel.

A legtöbb esetben külön, minden tekintetben az érkező újszülött igényeit kielégítő külön szobát terveznek a szülők.

Ez abban az esetben előnyös, hogy nem zavarják a baba nyugalmát és a szülők is élhetik, az éjszakai etetéseket leszámítva, a megszokott életüket. Továbbá bizonyos kor (2 év körül) nem kell a gyermeket külön szobába átszoktatni.

Az újszülöttnek viszont természetes igénye, hogy az édesanyja közelében szeretne lenni, ezért a külön szoba esetén kialakult távolság nyugtalan alvást és nehezebb altatást eredményezhet. Az újszülött körbe eszi a napot, így az éjszakai szoptatás is nehezebb lehet a külön szoba miatt. Célszerű egy kényelmes hintaszéket vagy ágyat is elhelyezni a szobában.

Tapasztalataim szerint, a közös szoba, a jó megoldás, ahol az újszülött külön kiságyban alszik. Ez lehet rácsos kiságy, de bölcső is. A különböző kutatások szerint, ebben az esetben a legkisebb az esélye a bölcsőhalálnak. A baba kiságyát helyezzék közvetlenül a szülői ágy mellé, így a baba jelzésére a legrövidebb időn belül reagálni tud az édesanya. Megszoptatja, megeteti a kicsit és utána visszateszi az ágyába a gyermeket. Ha szükséges oda bújhat hozzá, simogathatja a hátát, halkan beszélhet hozzá. Meg van az a közelség, ami a csecsemő számára szükséges.

A rendszeres közös ágyban alvást nem ajánlom. Persze vannak kényelmi előnyei, hiszen az éjszakai etetésnél így a lehető legkönnyebb és leggyorsabb mellre tenni a kicsit. Viszont vannak hátrányai is. Nehéz megőrizni a szülők közötti intimitást, talán ebben a helyzetben a legnehezebb a külön ágyba, szobába szoktatás, illetve nagyságrendekkel több baleset történik az így altatott csecsemőkkel.

Megfelelő napirend kialakítása

A csecsemő alvásigénye változik, az újszülött alvásigénye jóval több, mint egy egyévesnek.

Az újszülött napi alvásigénye, 16-18 óra, éjjel átlagosan 8-9 órát,míg nappal 4-5 alkalommal 1-3 órát alszik és 30-60 percet tud aktívan ébren lenni. Az egy hónapos baba alvásigénye szinte még ugyanaz, mint az újszülötté, de kicsit növekedhet az ébrenléti idő mennyisége.

Egy 2-4 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel átlagosan 9-10 órát, míg nappal 3 alkalommal 1-2 órát alszik és 1,5-2 órát tud aktívan ébren lenni. Ez az időszak, amikor már kialakulhat az ébredés nélküli éjszakai alvás.

Egy 4-6 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel 10-11 órát, míg nappal 2-3 alkalommal 30-90 percet alszik és 2-3 órát tud aktívan ébren lenni.

Egy 7-9 hónapos baba napi alvásigénye, áltagosan 14 óra, éjjel 10-11 órát is alhat, nappal 2 alkalommal 1-1,5 órát alszik és 3-4 órát tud aktívan ébren lenni.

Egy 10-12 hónapos baba napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és akár 4-5 órát is ébren tölt.

Egy 13-18 hónapos kisded napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és 5-6 órát tud aktívan ébren lenni.

Egy 19-24 hónapos kisded napi alvásigénye, 12-13 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1 alkalommal 1,5-3 órát alszik és 5-7 órát tud aktívan ébren lenni.

Egy 2-3 éve gyermek napi alvásigénye, 11-13 óra, éjjel 9-10 órát, míg nappal egy alkalommal 1-2 órát alszik és 6-9 órát tud aktívan ébren lenni.

Természetesen ettől egyéni eltérés lehet, de körülbelül ennyi alvás szükséges a babák megfelelő fejlődéséhez.

Tehát a napirend összeállítása, tervezése előtt figyelemebe kell venni a baba szükségleteit. De ne legyen egy merev, „mindenáron betartom” rendszer. Hiszen egy kiscsecsemővel mindennap egy kicsit más! Legyen tehát rugalmas, alakítható, mindig az aktuális igénynek megfelelő. A kialakítás nem megy egyik napról a másikra, tehát ne keseredjen el, ha több idő kell hozzá. A baba növekedésével változnia kell, de mégis legyen egy keret, ami állandóságot biztosít, mert ez biztonságot nyújt a baba számára és kiszámíthatóbbá teszi a napot.

Ne az idősebb gyermeknél bevált, a barátnő gyermeke vagy a szomszéd tanácsainak megfelelően alakítsa ki. Figyelje meg a baba alvás-ébrenlét ritmusát és ehhez kell igazítani. El kell felejteni a stoppert! Fontos viszont a napi tevékenységek fix sorrendje. Vagyis ébredés, tisztázás, etetés, játék (séta) és altatás. Tehát a napi ritmus a lényeg és nem feltétlenül a fix időpont.

Az első fejezetben végig jártuk az együtt vagy a külön alvás és a napirend kérdését, most folytatjuk.

Altatási rutin kialakítása

Az esti altatás ideje lehetőleg ugyanabban az időben történjen. Természetesen adódhatnak olyan hosszabb-rövidebb időszakok, melyek időszakosan felborítják ezt, nyaralás, nagyszülőkhöz utazás stb. De törekedni kell az állandóságra, mert ez biztonságot ad a baba számára. Az időről időre megismétlődő, kiszámítható dolgok teszik nyugodttá, ezek adják meg számára a biztonság érzését. Lehetőleg mi igazodjunk a baba napirendjéhez és ne fordítva. Például: apa különböző időpontokban ér haza, de minden esetben jelen szeretne lenn a fürdetésnél. Negyedóra, 20 perc még nem jelent problémát, ennyi rugalmasság még belefér. Fontos, hogy olyan rituálét alakítsunk ki, mely jelzi a babának, hogy alvás következik. Ez lenyugtatja és alvásra hangolja a kicsit, megtanulja, hogy már nem lesz játék, séta stb. Az egymás után követő dolgok állandó sorrendje megteremti a kellő hangulatot.

A szoba hőmérséklete

Főleg az első gyermeknél hajlamosak vagyunk túlfűteni a babaszobát, „csak nehogy megfázzon” alapon. Viszont a túl meleg, esetleg még száraz levegőjű szobában a kicsi nehezen tud elaludni és gyakrabban felébred. Mennyi is az ideális hőmérséklet? Az ideális hőmérséklet 18-20 °C. A baba ruházata ilyen hőmérséklet mellett: hosszú ujjú body, meleg puha, bolyhos hálózsák és könnyű takaró vagy takaró helyett a body fölé, hálózsák alá, kaphat a baba rugdalódzót is. A nyári hőség szintén megakadályozhatja a nyugodt alvást. Altatás előtt fél órával alaposan szellőztessük át a szobát. Szúnyoghálóval ellátott ablak éjjel is nyitva maradhat. Nyáron a túlöltöztetés szokott gondot okozni: 26 °C esetén vagy felette elegendő egy rövid ujjú bodyban altatni a gyermeket. 24-25 °C-os melegben rövid ujjú body és egy könnyű anyagból készült hálózsák szükséges. 22-23 °C- esetében hálózsák és könnyű anyagú body.  Míg, 21-20 °C-nál rövidujjú body, vékony hálózsák és könnyű anyagú rugdalódzó. A szabadban történő altatás gyakran megoldja a nappali nyugtalan pihenést. Megfelelő környezet biztosítása mellett javaslom, próbálják ki! Akár egész évben, évszaktól függetlenül lehet alkalmazni. Senkit ne rettentsen el, még a téi hideg se, bátran éljenek vele! Természetesen az alvóhely kialakítása, kinti ágy vagy a   babakocsi előkészítése kicsit körülményes lehet, de megéri. A babát többrétegű vastag pokrócra fektessük, hosszúujjú body, meleg rugdalódzó, bundás hálózsák, téli paplan, sapkát sálat és kesztyűt is adjunk rá és az arcát kenjük be védőkrémmel. Szép napsütéses időt válasszuk ki, borús időben ne vigyék ki a kicsit.

A kiságy helye

Bármilyen furcsának is tűnik, de is ez okozhat problémát. Ha már szinte mindet kipróbáltunk és a nyugodt alvás mégsem alakul ki. Rendezzük át a szobát! Lehet túl meleg, fűtőtest közelében vagy huzatos az ágy helyzete. Tudom, hogy ez nehézkes lehet az esetleges szűk hely miatt, vagy ne ragaszkodjunk az előre jól megkomponált babaszoba bútorok elhelyezéséhez. Legyünk rugalmasak!

Sötét vagy világos

Gyakran előfordul, hogy a babák felcserélik a nappatl az éjszakával. Az átszoktatás nem könnyű feladat. Viszont amit tehetünk, alvásnál biztosítsunk sötétet a baba szobájában. A kicsi hamar megtanulja, világosban ébren vagyunk, sötétben alszunk. Kisded és óvodás korban szükség lehet jelzőfény használatára, de csecsemőkorban még biztos nem szükséges. 

Ringatás, hordozás, hinta

A babák többsége szereti, ha ringatva, sétálva hordozva altatják el. Ez egy újszülött és egy kiscsecsemő esetében nem jelent problémát. Viszont ahogy növekszik a kicsi súlya, annál nehezebb lesz a kivitelezése. Ezért lehetőleg ne szoktassuk rá. Bújjunk oda hozzá, simogassuk a hátát, de lehetőleg ne vegyük kézbe. Természetesen fogzás, betegség esetén vagy rendkívüli esetekben (oltás, utazás) időszakosan lehet alkalmazni, de ne rendszeresítsük.

Túlfáradás

Figyeljünk a fáradtság és az álmosság tüneteire. Ha a baba elkezd ásítani, grimaszolni, dörzsöli a szemét, nem vagy alig mozog, sírni kezd, fektessük le. 

Ingerek sok vagy kevés

Sok kedves, mozgó, ágyra szerelhető, zenélő játék kapható a boltokban. Ezek általában megnyugtatják a kicsiket, éberen figyelik és hallgatják. Viszont egy álmos, fáradt csecsemőt zavarhatják, ezért figyeljük a kicsik jelzéseit és szükség szerint kapcsoljuk ki. Az esti altatás előtt egy órával már ne vegye sok inger körül a babát, lassan csendesedjen el körülötte a világ.

Alvó pajtás

Ez lehet textilpelenka, rongy, maci, anya pólója, párna csücske, pokróc, kispárna. De tulajdonképpen teljesen mindegy, lényeg, hogy segítségével könnyebb legyen az elalvás és a nyugodt nappali, éjszakai alvás. A legtöbb gyermek még óvodás és iskolás korában is nagy becsben tartja. Olyan tárgy, melyhez gyerek kiemelkedően kötődik, és ami segít neki az érzelmi biztonság megteremtésében, az ismeretlen helyzetek kibírásában. Szerepük, hogy az anya-gyerek kötődés érzelmi biztonságát nyújtsák, az anya jelenléte nélkül is. Fontos, hogy anya illata legyen, az édesanya érintse a nyakához, mellkasához.  Az égészen kis csecsemő ágyába rakjuk be, az ágy sarkába, így vele marad az illat. Három hónapos kortól már közvetlenül mellé is rakhatjuk. Fontos szempont továbbá, hogy bőrbarát anyagból készüljön, ne tartalmazzon kis fulladást okozó részeket, ne legyen szöszölő.

Teljes csend vagy fehér zaj

Alvásra hangolásban, felébredésnél a visszaaltatásban segíthet az un. fehér zaj.  Ez egy monoton, egyenletes erősségű, folyamatos hang: egy óra kattogása, az adásszünet hangyás sistergése, a hajszárító zümmögése. Lehet külön ilyen tartalmú CD-t kapni, de netről is letölthető. Ezenkívül egy kedves altatódal, kedves dallam dúdolása is segíthet.

Remélem sikerül a tévhiteket eloszlatnom és a gyakorlatban is jól alkalmazható segítséget nyújtanom, ahhoz, hogy mind a szülők, mind a gyermek részéről gördülékeny legyen a hozzátáplálás folyamata.

Néhány alapvető tanács:

Nem kell erőltetni semmit!

Figyelembe kell venni a baba igényeit és a visszajelzéseit!

Nem feltétlenül a leglátogatottabb internetes portálon található információk a mérvadóak.

Kérdéseiket szakembereknek tegyék fel. A szülői fórumokon hasznos tanácsok találhatók, de a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek tudják személyre szabni a tanácsaikat.

Az új ízeket mosolyogva kínáljuk a gyermeknek! Kóstoljuk meg a kínált ételeket és látszódjon rajtunk, hogy jó dolog következik! A kicsik nagyon jól érzékelik hangulatainkat, a non verbális kommunikációnkat, ezért fontos a megfelelő hozzáállás.

Az étkezést ne kössük össze játékkal, mesenézéssel.

Kapjon a gyermek is kanalat kezébe, párhuzamosan próbálkozhat az evéssel ő is. Ha kanál helyett kézzel próbálja megenni az elé tett ételt, engedjük neki. Hagy ismerkedjen az étel állagával, színével, ízével bátran!

Lehetőség szerint válasszuk az itthon termelt zöldségeket, gyümölcsöket, szezonálisan kínálhatjuk az éppen érőket, de választhatjuk a fagyasztott termékeket is.

Az otthon, frissen készített gyümölcs-, zöldségpüré elkészítése több időt vesz igénybe, mint a kész bébiétel adása, de lehetőség szerint inkább ezt válasszuk.

Néhány üveg bébiételt célszerű otthon tartani, mert egyrészt kombinálni lehet az általunk elkészített ételekkel, másrészt áramszünet, időhiány esetén jó szolgálatot tehetnek.

Az új ízek bevezetését minden esetben önállóan és fokozatosan tegyük. Vagyis egyszerre csak egy új ételt kínáljunk a babának és egyre növekvő mennyiséget kapjon.

Mikor kell elkezdeni a hozzátáplálást?

A baba számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás és az anyatej a legideálisabb táplálék. Összetétele fedezi a baba szükségletet körülbelül 4-6 hónapos koriág. Tisztán anyatejes táplálásnál hathónapos kortól, vegyes (anyatej+tápszer) és tápszeres táplálás esetén pedig négyhónapos kortól javasolt elkezdeni a hozzátáplálást. Ez az általános ajánlás, de ha a baba még nem érett a négyhónapos kezdésre, akkor megfelelő súlyfejlődés esetén, várni lehet vele. Hat hónapos korban azonban szükséges elkezdeni, mert a neurológiai és pszichés fejlettség adott és az anyatej önmagában ebben a korban már nem elég, nem tartalmaz elég energiát, fehérjét, vasat, cinket, vitaminokat.

Az érettség további jelei:

• Ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
• Hason fekve kezeivel fel tudja nyomni magát (kiegyenesített karokkal) és így nézelődik
• A pürés ételeket nyelvével hátra tudja lökni és lenyeli
• Eltűnik a “nyelvkilökő reflex”: ha valamit az ajkai közé rakunk, nyelvével kilöki azt.
• Kezével szájához emel, játékokat nyalogat, kóstol.
• Érdekli az étel (kinyitja a száját, előre hajol) vagy jóllakottság jeleit mutatja (hátra dől, elfordul).

Először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem tudja megmondani, melyik étel okozza. Ezért fontos, hogy mindig 3-5 napos folyamatos adás után vezessünk be az újabb ételeket. 

A kínált gyümölcsök, zöldségek sorrendje nincs kőbe vésve, miden esetben figyeljük a gyermek visszajelzéseit. Ha a kínált ízt az első néhány alkalommal nem fogadja el a baba, akkor később a már bevezetett gyümölcs, zöldég mellé párosítva próbáljuk meg újból odaadni. De az is gyakran előfordul, hogy a 10x kínált gyümölcsöt csak 11x-i próbálozás után fogadja el a kicsi. A lényeg, hogy ne görcsöljük a hozzátáplálásnál.

Egy éves kor alatt semmikép ne kapjon a baba:

• Tehéntejet (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). 1-3 éves kor között is maximum napi fél liter tehéntej ivása javasolt!
• Kecsketejet, növényi tejet (rizstej, rizsital, szója, kókusz stb., ez alól csak a ritkán használatos szójaalapú tápszer lehet kivétel - a rizstej a magasabb arzéntartalom miatt kerülendő gyermekeknél legalább néhány éves korig.
• Mézet semmilyen formában, jól megsütött süteményben sem (kórokozó spórája lehet benne, ami ilyen korban halálos betegséget, botulizmust okozhat).
• Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hizlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Bár a 100%-os gyümölcslé egészségesnek tűnhet. Helyette kaphatnak babavizet és/vagy 50-50 %-ban vízzel hígított kornak megfelelő bébiitalt.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: megfigyelhető, hogy az így ízesített ételeket, sem eszik nagyobb hajlandósággal a gyerekek, viszont, ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életkorban, a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti. Azaz már kevésbé sós, cukros ételeket is ugyanúgy fog élvezni, mint agyoncukrozott-agyonsózott verziójukat.
• Ne kapjon a baba kemény, kerek, félrenyelhető ételeket, mint például magvakat egészben (ezek borzasztó veszélyesek, tüdőbe kerülve komolyan károsítják a tüdőállományt); szőlőt, répát, cukorkákat!

A részletes táplálási útmutató a szeptemberi hírlevélben olvasható!

Tehát, a hozzátáplálás javasolt elkezdése: kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is.

A gyümölcsöket és a zöldségeket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett. A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli. A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!

A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét. Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés stb. – az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek.

Ajánlom a Magyarországon termelt, lehetőleg nem permetezett, ha lehet biogazdaságból származó termékeket.

6 hónapos kortól adható:

gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin – A vitamin előanyag – tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.

7 hónapos kortól adható:

gyümölcs: adható a körte, a banán.

zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.

állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell.

zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényiolaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.

fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

A főzelékek után a szomjoltására anyatejet, babavizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kapjon a csecsemő.

Glutén bevezetése

A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

200 mg glutént tartalmaz:

3 g liszt /1 csapott mokkáskanálnyi/

3,2 g főtt búzadara /1 csapott kévéskanálnyi/

2,8 g teljeskiőrlésű liszt

2 g árpa liszt

8 hónapos kor

gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.

zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egyegy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását. Főzelékek dúsítása A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal – mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál – fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.

fűszer: a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.  

pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.

8-9 hónapos kortól

Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10–11 hónapos kor

zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.

szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej.  A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Bizonyára van az ismeretségi körükben olyan gyermek, aki után az egész lakást bejárják, miközben „beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt megelőzni? Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

gyümölcs: narancs, citrom.

zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.

állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.

szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek. Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ) Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.

Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk: Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna). A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb. allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik már ebben a korban.