Kedves Vásárlóink! Technikai problémák miatt egyes Rossmann+ funkciók nem elérhetőek (kuponközpontos kedvezmények, költési egyenleg) és jelenleg nem lehet rendeléseket leadni. Megértésüket köszönjük!
Rossmanó Babaprogram
A várandósságtól a baba 3 éves koráig.
ALTATÁSI TANÁCSOK I.
Egyre több szülő fordul hozzám gyermekével kapcsolatos altatási problémákkal. Valahogy egyre nehezebb eldönteniük, hogy együtt-külön, illetve közös vagy külön szobában altassák a kicsiket. A különféle internetes portálokon néha egymásnak ellentmondó tanácsok olvashatók. Remélem, valóban hasznos és használható tanácsokkal sikerült ellátnom az eddig hozzám fordulókat! Most igyekszem több szemszögből körül járni ezt a problémát!
Az újszülött és a kiscsecsemő még „igazoltan” ébredhet éjszakánként, hiszen körbe eszi a napot. Még nem tudja megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Természetesen, ha már a kezdetektől 4-5 óránként ébred éjszaka, nem jelent gondot. Csak abban az esetben, ha a fejlődésében elmaradás van, illetve nehezen ébreszthető, aluszékony a baba. Születés után nem mindig gördülékeny az új körülményekhez történő alkalmazkodás, hiszen a magzati élethez képest igencsak más környezetbe kerül az újszülött.
Vannak egyéb esetek, amikor szintén elfogadhatóbb a szülők számára az éjszakai nyugtalanság. Ilyen a fogzás, a szeparációs szorongás, valamilyen betegség időszaka és minden olyan helyzet amikor változás történik a gyermek környezetében. A leggyakoribb ok mégis a hasfájás. Általában 3-4 hónapos kor körül érik meg a baba arra, hogy akár az egész éjszakát átaludja. De, sajnos elég gyakran alakul ez másképp.
Egy biztos nincs tuti tipp!
Van néhány trükk, ami segíthet elérni, hogy a baba nyugodtan átaludja az éjszakát, de lehet, hogy végig kell próbálni mindet a siker eléréséig.
Külön vagy közös szoba a babával
A baba megérkezéséig el kell dönteni, hogy külön szobában alszik a kicsi vagy közös lesz a szobája a szülőkkel.
A legtöbb esetben külön, minden tekintetben az érkező újszülött igényeit kielégítő külön szobát terveznek a szülők.
Ez abban az esetben előnyös, hogy nem zavarják a baba nyugalmát és a szülők is élhetik, az éjszakai etetéseket leszámítva, a megszokott életüket. Továbbá bizonyos kor (2 év körül) nem kell a gyermeket külön szobába átszoktatni.
Az újszülöttnek viszont természetes igénye, hogy az édesanyja közelében szeretne lenni, ezért a külön szoba esetén kialakult távolság nyugtalan alvást és nehezebb altatást eredményezhet. Az újszülött körbe eszi a napot, így az éjszakai szoptatás is nehezebb lehet a külön szoba miatt. Célszerű egy kényelmes hintaszéket vagy ágyat is elhelyezni a szobában.
Tapasztalataim szerint, a közös szoba, a jó megoldás, ahol az újszülött külön kiságyban alszik. Ez lehet rácsos kiságy, de bölcső is. A különböző kutatások szerint, ebben az esetben a legkisebb az esélye a bölcsőhalálnak. A baba kiságyát helyezzék közvetlenül a szülői ágy mellé, így a baba jelzésére a legrövidebb időn belül reagálni tud az édesanya. Megszoptatja, megeteti a kicsit és utána visszateszi az ágyába a gyermeket. Ha szükséges oda bújhat hozzá, simogathatja a hátát, halkan beszélhet hozzá. Meg van az a közelség, ami a csecsemő számára szükséges.
A rendszeres közös ágyban alvást nem ajánlom. Persze vannak kényelmi előnyei, hiszen az éjszakai etetésnél így a lehető legkönnyebb és leggyorsabb mellre tenni a kicsit. Viszont vannak hátrányai is. Nehéz megőrizni a szülők közötti intimitást, talán ebben a helyzetben a legnehezebb a külön ágyba, szobába szoktatás, illetve nagyságrendekkel több baleset történik az így altatott csecsemőkkel.
Megfelelő napirend kialakítása
A csecsemő alvásigénye változik, az újszülött alvásigénye jóval több, mint egy egyévesnek.
Az újszülött napi alvásigénye, 16-18 óra, éjjel átlagosan 8-9 órát,míg nappal 4-5 alkalommal 1-3 órát alszik és 30-60 percet tud aktívan ébren lenni. Az egy hónapos baba alvásigénye szinte még ugyanaz, mint az újszülötté, de kicsit növekedhet az ébrenléti idő mennyisége.
Egy 2-4 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel átlagosan 9-10 órát, míg nappal 3 alkalommal 1-2 órát alszik és 1,5-2 órát tud aktívan ébren lenni. Ez az időszak, amikor már kialakulhat az ébredés nélküli éjszakai alvás.
Egy 4-6 hónapos baba napi alvásigénye, 14-15 óra, éjjel 10-11 órát, míg nappal 2-3 alkalommal 30-90 percet alszik és 2-3 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 7-9 hónapos baba napi alvásigénye, áltagosan 14 óra, éjjel 10-11 órát is alhat, nappal 2 alkalommal 1-1,5 órát alszik és 3-4 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 10-12 hónapos baba napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és akár 4-5 órát is ébren tölt.
Egy 13-18 hónapos kisded napi alvásigénye, 13-14 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1-2 alkalommal 1-2 órát alszik és 5-6 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 19-24 hónapos kisded napi alvásigénye, 12-13 óra, éjjel 9-11 órát, míg nappal 1 alkalommal 1,5-3 órát alszik és 5-7 órát tud aktívan ébren lenni.
Egy 2-3 éve gyermek napi alvásigénye, 11-13 óra, éjjel 9-10 órát, míg nappal egy alkalommal 1-2 órát alszik és 6-9 órát tud aktívan ébren lenni.
Természetesen ettől egyéni eltérés lehet, de körülbelül ennyi alvás szükséges a babák megfelelő fejlődéséhez.
Tehát a napirend összeállítása, tervezése előtt figyelemebe kell venni a baba szükségleteit. De ne legyen egy merev, „mindenáron betartom” rendszer. Hiszen egy kiscsecsemővel mindennap egy kicsit más! Legyen tehát rugalmas, alakítható, mindig az aktuális igénynek megfelelő. A kialakítás nem megy egyik napról a másikra, tehát ne keseredjen el, ha több idő kell hozzá. A baba növekedésével változnia kell, de mégis legyen egy keret, ami állandóságot biztosít, mert ez biztonságot nyújt a baba számára és kiszámíthatóbbá teszi a napot.
Ne az idősebb gyermeknél bevált, a barátnő gyermeke vagy a szomszéd tanácsainak megfelelően alakítsa ki. Figyelje meg a baba alvás-ébrenlét ritmusát és ehhez kell igazítani. El kell felejteni a stoppert! Fontos viszont a napi tevékenységek fix sorrendje. Vagyis ébredés, tisztázás, etetés, játék (séta) és altatás. Tehát a napi ritmus a lényeg és nem feltétlenül a fix időpont.
További védőnői tanácsról szóló cikkek
- Első házasok adókedvezménye, szülés után járó juttatások 2021-ben I.
A kedvezmény nincs életkorhoz kötve, bejegyzett élettársakra is alkalmazható, és akkor is igénybe vehető, ha az egyik házastárs már korábban kötött házasságot. Tehát a család havi nettó jövedelme 5 000 forinttal nő. A kedvezmény összesen 5 000 forint, ezt bármelyik fél igénybe veheti, de akár tetszőleges arányban meg is lehet osztani. A házaspár legkorábban a házasságkötést követő hónapban jogosult a kedvezményre, és azt a házasságot követő 24 hónapig veheti igénybe. Két év után megszűnik a jogosultság, akár igényeltük végig, akár nem. Szintén megszűnik a jogosultság válással vagy az egyik fél halálával.
A kedvezmény nem jár automatikusam, tehát igényelni kell! A házaspárnak közösen kell nyilatkoznia egymás adóazonosító jelének megadásával.
A kedvezmény igénylése kétféleképen történhet
Az éves adóbevallásban vagy év közben az adóelőleg meghatározásánál. Ez utóbbi hoz külön nyilatkozatot szükséges kitölteni.
A kedvezményt lehet, egy összegben a májusban esedékes személyi jövedelemadó bevalláskor is igényelni. Az első házasok kedvezménye gyermek születése után sem szűnik meg, vagyis a családi adókedvezménnyel együtt is igénybevehető. Sőt, akkor is jár a kedvezmény, ha az egyik fél már a házasság előtt igénybe vett családi adókedvezményt, a már meglévő gyermekei után. Az igénylés akkor is lehetséges, ha az egyik házastárs özvegy vagy elvált, de a másik az első házasságát köti. A külföldön kötött házasság esetén, akkor igényelhető, ha a házasságot a magyar állam elismeri.
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezményre jogosult a várandós kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa is, a várandóság 91. napjától. Ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt csak ő veheti igénybe. Abban az esetben viszont, ha az élettársak kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vetették és az egyéb feltételek mellett, a kedvezményt közösen érvényesíthetik.
Továbbá az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult. A kedvezményt az is érvényesítheti, aki családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, nem saját (élettársával nem közös) gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.
A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A havonta igénybevehető kedvezmény mértékét a személyi jövedelemadó törvény határozza meg. Vagyis egy eltartott esetén, 66 670 Ft, két eltartott esetén, 133 330 Ft, három és minden további eltartott esetén pedig, 220 000 Ft.
Ha jogosultként mégsem tudja a családi kedvezményt az összevont adóalapból érvényesíteni, mert például a kedvezménykerete több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor lehetősége van, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. Ennek feltétele, hogy biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az személyi jövedelemadó-bevallásban. A családi kedvezmény abban az esetben osztható meg, ha a gyermek után járó családi pótlékra egy személy jogosult. A jogosult személy megoszthatja a kedvezményt, például az élettársával, ha a jövedelme alacsony és önmaga nem tudná igénybe venni a kedvezmény teljes összegét. A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után.
A kedvezmény érvényesítésének menete
- Év közben, adóelőleg nyilatkozattal: A kedvezményt az arra jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Ebben az esetben a munkáltató levonja a családi adókedvezmény összegét, így már a havi fizetésből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
- Év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban: Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére nem jogosult személlyel, például élettársával. Az a házaspár, amely év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítette a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesítheti.
Csecsemőgondozási díj (CSED):
A CSED összege 2021.06.01.-től a bruttó fizetés 70 százalékáról, 100 százalékára emelkedik. A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal.
Az ellátást igényelheti
A CSEDet a szülő nőn kívül igényelheti, az a nő vagy férfi, aki csecsemőt fogad örökbe. Továbbá csecsemőt gondozó gyám, a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll, vagy ha az anya elhalálozik, illetve az anya felügyeleti foga megszűnik.
Az igénylés feltételei
Az igénybevétel feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül, a szülő, a gyám vagy a jogosult 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. A gyermeknek a biztosítás ideje alatt vagy ennek megszűnése utáni 42 napon belül kell megszületnie. A 42 nap letelte után is érvényesíteni lehet, baleseti táppénz folyósítása alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belüli születés esetén. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie! Nem számít a folytonosság megszakításának a 30 napnál nem hosszabb biztosítatlanság.
A biztosítási időbe beleszámít, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a baleseti táppénz folyósításának ideje. Ezenkívül a rehabilitációs ellátás folyósításának az ideje, a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött idő. A diplomás gyedet nem lehet beleszámítani.
Mennyi időre igényelhető?
A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
A szülési szabadság és a CSED folyósítása abban azokban az esetekben szűnik meg, ha a gyermek halva születik, a gyermek a születést követően hal meg. Ammenyiben a csecsemőt kiemelik a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezik, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladó időre bentlakásos szociális intézményben helyezik el. Viszont a szülési szabadság és az ezzel egyidejű CSED folyósítás sem lehet 6 hétnél rövidebb.
A CSED visszamenőleg is igényelhető, de ebben az esetben is csak 6 hónapos időtartamra.
A CSED összegének kiszámítása
A bruttó fizetésből a személyijövedelem adót vonják le, viszont nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék fizetés nem terheli.
Jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Az igénylő rendelkezik folyamatos biztosítással és van 180 nap jövedelme: A számítás alapjául a 180 napi jövedelem szolgál.
· Ha nem folyamatos a biztosítás, akkor a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Nincs 180 nap jövedelem: De az igénylő rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját, a 120 naptári nap tényleges jövedelem figyelembevételével állapítják meg. Erre akkor van lehetőség, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Nincs 120 nap jövedelem: Ebben az esetben, a jogosultság napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.
Nem jár CSED, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.
Hogyan kell igényelni?
Az igényléshez szükséges dokumentumok:
· Alap esetben, a - nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt – szükséges kitölteni. Egyéni vállalkozó, őstermelő az - igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez - elnevezésű nyomtatványt tölti ki. Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igényléséhez is, ebben az esetben a - Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez - elnevezésű nyomtatvány kell kitölteni.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban.
További dokumentumok:
- Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve, ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az - igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról - elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatalokban történik.
Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a kifizetőhely, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az összeget.
Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha van hiánypótlás legfeljebb 60 nap.
