Kedves Vásárlóink! A közelgő Glamour napok miatt, a bolti átvétel lehetősége jelenleg nem elérhető. Köszönjük türelmét!

Rossmann
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

KORAI FEJLESZTÉS JELENTŐSÉGE ÉS MÓDSZEREI I.

A korai fejlesztés olyan terápiás módszer, lehetőség, ami a korai életszakaszban (0-5 éves kor), a különböző mértékben eltérő vagy megkésett fejlődésű gyermekek számára szükséges. Kiterjed az értelmi-, és mozgásképességek problémáira, érzékszervi, beszéd, kommunikáció, önkiszolgálás, szociális viselkedés fejlesztésének területeire, étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatosa gondokra, illetve tanácsadásra a gyermek fejlődésével, gondozásával kapcsolatban. A komplex fejlesztés tervezésénél figyelembe veszik a gyermek állapotát, korát és a családi körülményeket is.

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő és az elvárható szinttől.

Korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást és elősegíti a képességek fejlődését.

Ha szülő valamilyen problémát észlel, a gyermek nem a megszokott módon, ütemben fejlődik, akkor jelezheti ezt - lehetőleg minél hamarabb - a bölcsődei kisgyermeknevelőnek, védőnőnek, gyermekorvosnak, a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnak vagy közvetlenül valamelyik országos hatáskörű szakértői bizottságnak (látásvizsgáló, hallásvizsgáló, mozgásvizsgáló, beszédvizsgáló).

Az ellátás az egészségügyi, az oktatási (gyógypedagógiai) és a szociális ellátórendszer együttműködését igényli. Tehát megvalósulhat mindhárom ágazathoz tartozó intézményben- kórház, korai fejlesztő központ, bölcsőde. Nagy szerep jut az otthoni fejlesztésre is, a szülőket szakemberek tanítják meg a szükséges módszerekre.

Ahhoz, hogy a fejlesztés valóban teljeskörű lehessen a fejlesztő csapat, vagyis a védőnő, a házi gyermekorvos, fejlődéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikus, különböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógus, mozgásterapeuta, mozgásfejlesztő szakember, konduktor, pszichológus, szociális munkás és művészeti terapeuta szoros együttműködése szükséges.

A tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetén a szakértői bizottság, a szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos felállított diagnózisa és terápiás javaslata alapján is elkészíti.

Ha a gyermek bölcsődébe vagy más intézménybe jár a korai fejlesztést és gondozást, amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, az intézményben kell ellátni. A korai fejlesztést állami, vagy a feladat ellátására az állammal szerződött szakmai szolgáltatók végzik, a megfelelő szakembert a pedagógiai szakszolgálat ajánlja, jelöli ki.

Az érintett szakemberek a szakértői bizottság véleménye alapján   egyéni gondozási tervet készítenek. A fejlesztési tervet egyeztetik a szülőkkel és legalább két, legfeljebb tizenkét hónapra készítik, pontos időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkora, diagnózisa függvényében.  

Az eltérő fejlődés kezelésének leggyakoribb módszerei

Katona-módszer

A koraszülött, kis súlyú, gyenge babákat, illetve, ha a születésnél valamilyen veszélyeztető tényező vagy szövődmény lép fel (elhúzódó szülés, oxigénhiányos, vérzés vagy gyulladás stb.), a kórházból fejlődés-neurológiai kivizsgálásra utalják. Abban az esetben is kerülhetnek ide babák, ha a szülők azt tapasztalják, hogy a kicsi mozgásfejlődése elmarad a várhatótól, hogy figyelmi vagy kontaktusfelvételi problémákat mutat esetleg nem eszik rendesen.

A módszer lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő un. komplex mozgásmintákat napi rendszerességgel váltják ki a fiatal csecsemőkben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érik el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzák, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók. Így biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő ismétlése, ami a siker alapvető feltétele.

Elemi mozgásminták

  • Önálló, lejtőn lefelé-felfelé kúszás
  • Levegőben ülés
  • Elemi járás
  • Ülésbe húzódzkodás
  • Ülésbe rugaszkodás
  • Asszisztált mászás, támaszkodás
  • Oldalra fordulás lejtőn.

Ezek a napi rendszerességgel végrehajtott, az emberi mozgásra jellemző mozdulatsorozatok képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni. Ez az első három élethónapban a legeredményesebb és 8-9 hónapos korig végezhető.

Prof. Dr. Katona Ferenc és munkacsoportja által kifejlesztett, az agy komplex fejlődésének ismeretében olyan módszert ad a szakemberek kezébe, mellyel sikeresen felismerhetik a kóros irányú idegrendszeri fejlődést.

Összegzés

- Elméleti alapokra épül

- Az idegrendszer stimulálását napi 6x30 perc mozgatással végzi

- Indirekt ingerlést ad az idegrendszernek

- Az ínakban, izmokban lévő elváltozásokkal nem foglalkozik

- A gyakorlatokat a szülővel végezteti.

A Katona-módszer egyben kezelési mód is, melyet a szülők is megtanulnak és így cselekvő részesei lehetnek a gyermekük gyógyulásában.

További védőnői tanácsról szóló cikkek

A webshop újra működik
A technikai problémát elhárítottuk, újra tudunk rendeléseket fogadni.