logo
Belépés
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

HOZZÁTÁPLÁLÁSI TANÁCSOK II.

Az augusztusi hírlevélben általános tanácsokat olvashatnak a hozzátáplálással kapcsolatban. Ebben a hírlevélben egy részletes, gyakorlati összefoglalót kapnak a bevezetendő új ízekről, ételekről.

Tehát, a hozzátáplálás javasolt elkezdése: kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is.

A gyümölcsöket és a zöldségeket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett. A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli. A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!

A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét. Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés stb. – az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek.

Ajánlom a Magyarországon termelt, lehetőleg nem permetezett, ha lehet biogazdaságból származó termékeket.

6 hónapos kortól adható:

gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin – A vitamin előanyag – tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.

7 hónapos kortól adható:

gyümölcs: adható a körte, a banán.

zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.

állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell.

zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényiolaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.

fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

A főzelékek után a szomjoltására anyatejet, babavizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kapjon a csecsemő.

Glutén bevezetése

A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

200 mg glutént tartalmaz:

3 g liszt /1 csapott mokkáskanálnyi/

3,2 g főtt búzadara /1 csapott kévéskanálnyi/

2,8 g teljeskiőrlésű liszt

2 g árpa liszt

 

8 hónapos kor

gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.

zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egyegy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását. Főzelékek dúsítása A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal – mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál – fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.

fűszer: a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.  

pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.

8-9 hónapos kortól

Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10–11 hónapos kor

zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.

szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej.  A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Bizonyára van az ismeretségi körükben olyan gyermek, aki után az egész lakást bejárják, miközben „beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt megelőzni? Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

gyümölcs: narancs, citrom.

zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.

állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.

szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek. Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ) Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.

Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk: Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna). A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb. allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik már ebben a korban.

További védőnői tanácsról szóló cikkek