logo
Belépés
    Rossmann mano

    Rossmanó Babaprogram

    A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

    CUKORBETEGSÉG ÉS TERHESSÉG

    El kell különítenünk a terhesség előtt már meglévő és a terhesség alatt jelentkező cukorbetegséget. Mindkét esetben fokozott gondozás szükséges, és a terhességet veszélyeztetett kategóriába soroljuk.

    Cukorbetegség: Anyagcserezavar, melynek fő tünete az emelkedett vércukorszint. A vércukor legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon. Cukorbetegségről akkor beszélhetünk, ha az inzulintermelés csökken vagy megszűnik, illetve nem elég hatékonyan fejti ki hatását.

    Terhesség cukorbetegen:

    Néhány évtizeddel ezelőtt még, cukorbeteg nőknek az anyai és a magzati veszélyek miatt, a szakemberek nem javasolták a teherbeesést. A nem megfelelően gondozott, ellenőrzött és rosszul kezelt cukorbetegség esetén napjainkban is előfordulhatnak súlyos komplikációk. Megnő a koraszülés, a spontán vetélés és a méhen belüli elhalás veszélye. Gyakoribb a magas vérnyomás, a terhesség alatti fertőzés és az ödéma (vizenyő), nagyobb számban jelentkezhet terhességi mérgezés (toxémia). A túl magas anyai vércukor miatt fejlődési rendellenesség alakulhat ki.

    A terhesség előtti teendők:

    Fennálló cukorbetegség esetén a terhességet gondosan meg kell tervezni. A teherbeesést megelőző fél-egy évvel kezdődik, az ún. előgondozás, vagy felkészítő gondozás. Ezek legfőbb elemei a rendszeres belgyógyászati-diabetológiai, illetve szülészeti, szemészeti és laboratóriumi ellenőrzés:

    • a vércukorszint gyakori (6-12 napi mérés) ellenőrzése,
    • az érszövődmények felmérése: szem, vese és a keringés részletes ellenőrzése,
    • rendszeres nőgyógyászati vizsgálat,
    • túlsúly csökkentése,
    • a normál vércukorszint elérése a cél (normoglikémia): a vércukor 3,5-7,0 mmol/l, fruktozamin 180.220 mol/l, HbA1C 4,5-5,6%, fontos a vizelet cukor-aceton rendszeres laborvizsgálata,
    • diéta: napi 150-210 gramm szénhidrát meghatározott mennyiségi és időbeli elosztása,
    • intenzív inzulinkezelés (a vércukorcsökkentő tabletták kerülése).

    Terhesség:

    Fontos a terhesség korai felismerése, és a gondozást végző szakemberek szoros együttműködése.

    A várandóság alatt a vércukorszint is változik, ennek okai a különböző hormonális változásokban keresendők. A terhesség elején jelentkező émelygés, hányinger sokszor jár együtt étvágytalansággal, a gyakori hányás szintén hozzájárulhat a diéta felborulásához. A várandóság során változik az inzulinigény: az első három hónapban csökken az inzulinszükséglet, majd a következő három hónapban normalizálódik, vagy kismértékben emelkedik, míg az utolsó három hónapban megduplázódik, esetleg megháromszorozódik. Nagyon fontos, hogy gyakran és előírásszerűen étkezzen, mert a vércukorszint hirtelen és gyakori csökkenése veszélyt jelent a magzatra és az anyára egyaránt. Mindig legyen önnél valami, ami gyorsan megemeli a vércukor szintjét (pl: félpohárnyi cukros üdítőital, néhány glükóz tabletta), ezek segítenek a rosszullét elkerülésében.

    Szülés:

    A gondozást végző szakemberek döntik el, hogy mikor szükséges a kismamát befektetni a kórházba, de ez általában a terhesség 33-34. hetére tehető.

    Magyarországon megfelelő diabetológiai felkészültségű centrumban javasolt.

    Ezekben az intézményekben biztosított a vajúdás teljes ideje alatt a magzat és az édesanya állapotának folyamatos figyelemmel kisérése, és ha szükséges, minden rendelkezésre áll az esetleges beavatkozásokhoz. A szülést követően hirtelen lecsökken az anya inzulinszükséglete, ezért feltétlenül szükség van az inzulin adag csökkentésére már a következő napokban. Vigye magával a vércukormérőjét és a beadás eszközeit, mert így folyamatosan lehetősége van a napi többszöri vércukorszint-ellenőrzésre. Az újszülött állapotát a kórházi csoport (szülészorvos-szülésznő-gyermekgyógyász) rendszeresen ellenőrzi. Döntenek a gyermek megfelelő számú táplálásáról, ami hozzájárul az újszülött vércukorszintjének stabilizálásához. A cukorbeteg édesanyák újszülöttjeinél gyakoribb a sárgaság kialakulása, de általában nem jelentkezik súlyos formában.

    Szoptatás:

    A legjobb táplálási forma ebben az esetben is. Amennyiben az édesanya inzulint kap, módosítani kell az inzulinadagot, mert a szoptatás akár egyharmadára módosíthatja az inzulinigényt. Az étrenden is változtatni szükséges, mert a szoptatások csökkentik az anya vércukorszintjét, így több szénhidrátot kell fogyasztania. 

    A cukorbetegségre való hajlam örökletes és a családi halmozódás is megfigyelhető.

    Terhességi cukorbetegség

    A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandóság idejére korlátozódik. Az európai népesség körében a terhességek 5-7 százalékát jellemzi. Oka hormonális változásokra vezethető vissza: a méhlepényben termelődő hormonok csökkentik a szervezetben termelődő inzulin hatását. Akkor is kialakulhat, ha semmilyen előzménye nem volt, vagyis nem jelentkezett a terhesség előtt a szénhidrát anyagcsere bármilyen zavara.

    Terhességi cukorbetegségre hajlamosító tényezők:

    • az anya magasabb életkora (35 év felett)
    • elhízás (30 vagy nagyobb testtömegindex)
    • a cukorbetegség családi halmozódása
    • spontán vetélés, halvaszületés, koraszülés, fejlődési rendellenességgel született gyermek
    • az előző gyermek 4000 g feletti születési súlya.

    Amennyiben a fokozott kockázatot jelző állapotok hiányoznak, a terhesség második trimeszterében, 24-28. hetében elvégzett terheléses vércukor vizsgálat során diagnosztizálják az anyagcserezavart. A kockázati tényezők jelenléte esetén a terhesség 12-20. hetében történik a vizsgálat.

    A terhességi cukorbetegség kezelésének legfontosabb célja, hogy a vércukorszintet olyan szintre csökkentsük, mint a szintén várandós, de cukorbetegségben nem szenvedő kismamáké.

    Fontos a megfelelő diéta és a rendszeres vércukor ellenőrzése. Ez utóbbit a megfelelő tartományban kell tartani: étkezés előtt 3,5-5,4 mmol/l, étkezés után 1 órával kisebb, mint 7,0 mmol/l és 2 órával az étkezés után 6,1 mmol/l.

    Javasolt napló vezetése a mért értékekről és az elfogyasztott napi étrendről. Ezt minden alkalommal vigye el a diabetológussal történő konzultációkra.  A kiértékelt eredmény segítséget nyújt a további gondozáshoz. Elégséges az étrendi úton történő kezelés, vagy inzulin terápia is szükséges.

    A szakorvosi vizsgálat általában kéthetente történik, mert a mért értékek esetleges romlása miatt időben szükség lehet beavatkozásra a gyermek és a kismama egészségének megóvása érdekében.

    További védőnői tanácsról szóló cikkek