Kedves Vásárlóink! A közelgő Glamour napok miatt, a bolti átvétel lehetősége jelenleg nem elérhető. Köszönjük türelmét!

Rossmann
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

A KORAI FEJLESZTÉS JELENTŐSÉGE ÉS MÓDSZEREI III.

További fejlesztési módszerek

Kokas-módszer

Kokas Klára, a komplex művészetterápiás módszer kidolgozója úttörő zenepedagógus volt, Kodály Zoltán tanítványként énektanárként, karvezetőként végzett, majd a pszichológia, pedagógia felé fordult. Eltérő fejlődésmenetű gyerekekkel foglalkozott, ötven évvel ezelőtt az éneklés, a zene, a mozgás és a vizuális ábrázolás különféle eszközeit használva dolgozta ki saját, iskolateremtő metódusát. Az első csoportok állami gondozott kisiskolásokból és óvodásokból álltak, akiknél a hagyományos énekoktatás nem volt hatásos. Ő a kötelező tananyag helyett személyre szóló dalocskákat, zenei üzeneteket használt, az érzelmileg súlyosan sérült gyermekeknél.

Ez egy zenei alapú személyiségfejlesztő foglalkozás, amely nem csak a zenehallgatáson, éneklésen keresztül foglalkozik a gyerekekkel, de a mozgás és az alkotás is nagyon fontos része. A mai gyerekeket rengeteg inger éri nap mint nap, ez a sokszínűség az órákon is megvan. A kreativitást, önkifejezést segíti a zenemű elképzelése, mozgásos átélése és vizuális ábrázolása is.

A foglalkozás közös énekes bemutatkozással és mozgásos feladatokkal kezdődik. Az énekléssel kezdődő bemutatkozás a kapcsolatteremtés fontos eszköze, a gyerekek dallam-improvizációs készségét is gazdagítja. Ezután, a gyerekek kényelmesen ellazulva, behunyt szemmel hallgatják a zenét, a dallamot. Később, elképzelik mit jelent számukra és szabadon mozogni kezdenek. Mindenki a saját elképzelése szerint. A Kokas módszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy itt nem az azonnali eredmény, a megtanult dalok állnak a középpontban, hanem a folyamat, amelynek hatására a gyerekek nyitottabbak, elfogadóbbak lesznek, és jobban megismerik önmagukat. Az átváltozás, az, hogy a zene hallgatása közben a gyerekek különböző tárgyakat, élőlényeket személyesítenek meg, segíti a kreativitást, a figyelemösszpontosítást, mozgáskoordinációt.

A legfontosabb azonban, hogy a mozgás és az alkotás végtelen változatosságával ki tudják fejezni azokat az érzelmeket, amelyeket szavakban nem képesek. Amikor eltáncolják, vagy lefestik örömüket, fájdalmukat, álmaikat önállóan, vagy szabadon választott társaikkal, az számukra katarzisélményt nyújt, megkönnyebbülnek, elengedik a problémát.

 

Sindelar-módszer

A tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája

Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta óvodás és általános iskolás gyerekek számára dolgozta ki speciális módszerét. Komplex fejlesztő programjának célja az idegi eredetű tanulási és magatartási zavar megelőzése ill. a zavar elmélyülésének megakadályozása. A sindelari koncepció szerint a gyakorlást a „gyökereknél” kell kezdeni, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához képest igen alacsony.

A fejlesztés a szülő és a pedagógus aktív együttműködéséről szól. A foglalkozások naponta maximum 10 percet vesznek igénybe. Az első pozitív hatás 3 hónap után várható. A programok struktúrája lehetővé teszi, hogy egyidejűleg két vagy három részképesség terápiája is megtörténjék. Ilyenkor a foglalkozások szervezése ciklikus. Egy napon azonban csak egyféle részképesség fejlesztése lehetséges, és a foglalkozás időtartama nem haladhatja meg az előírt tíz percet. A minimum hat-nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. Ezért a foglalkozásokat naponta kell végezni. A programok gyakorlatai más fejlesztő eljárásokkal is kombinálhatók.

A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki:

  • Figyelem.
  • Észlelés.
  • Intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása).
  • Emlékezet.
  • Szerialitás (sorrendiség).
  • Téri tájékozódás.

A vizsgálatot végző és terápiát meghatározó szakember havonta jelöli ki a feladatokat, adja át a tréninganyagot a szülőnek ill. a terápiát végzőnek, valamint kontrollálja az otthoni munkát.

A teljes képességrepertoár megismerését célozza meg, nem csupán a hibás funkciókat.

 

Állatasszisztált (kutyás, lovas) terápiák

Az állatasszisztált terápia sikerének legfőbb titka, hogy a négylábú képes ráhangolódni az emberre, átvenni a hangulatát, figyelni rá és segíteni őt.

A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hat a résztvevők érzelmi fejlődésére. A foglalkozások során növelhető a gyerekek önbizalma, fejlődik a mozgás koordinációjuk, javul a kedélyállapotuk. A kutya jelenléte a fejlesztő foglalkozásokon óriási motiváció a gyerekek számára.

A fejlesztés során sikerrel alkalmazható a terápiás kutyák értelmileg akadályozott felnőtteknél csakúgy, mint súlyos tanulási problémákkal küzdő, értelmileg, mozgásában vagy beszédében akadályozott, halmozottan fogyatékos vagy egyéb akadályozottsággal élő (autista, hiperaktív) gyermekeknél.

A lóasszisztált terápiában komoly szorongásoldó hatása van annak, hogy a gyermeknek egy nála lényegesen nagyobb testű állattal sikerül kapcsolatot kialakítania. Mozgásszervi rehabilitációban is jól alkalmazható.

 

A mozgásában korlátozott gyermek fejlesztése

Pető-módszer

Pető András magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta. A mozgássérültek gyógyítására fejlesztette ki a „Pető-módszert.” Halála után az ő nevét vette fel a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, ma Semmelweis Egyetem Pető András Kar.

Mozgáskorlátozottságról akkor beszélhetünk, ha a tartó és/vagy mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett sérülése, károsodása és/vagy funkciózavara következtében a mozgásos tapasztalatszerzés, a szocializáció jelentős mértékben és maradandóan akadályozott.

Ez az állapot kihat a gyermek pszichoszomatikus fejlődésére, cselekvéses tapasztalatszerzésére, társas kapcsolataira, nehezítetté válhat a kommunikáció, a társas alkalmazkodás. A mozgásában korlátozott gyermek sokszor elszigetelődik, így a személyiségére gyakran alacsony önértékelés jellemző. Ezért az egészséges személyiség kialakulásához feltétlenül szükséges a mozgásfunkciók fejlesztése.

Pető András orvosként pedagógiai alapokra helyezte az idegrendszeri eredetű sérülések következményeinek kezelését, holisztikus gondolkodásmódjának köszönhetően az érzékelés (látás, hallás, tapintás), valamint a mozgás és kommunikáció (beszéd) zavarát nem különböző helyeken dolgozó, különböző szakemberekre (gyógytornász, logopédus, fizoiterapeuta) bízta, hanem egyetlen szakemberre, a konduktor-pedagógusra.

A konduktív nevelés célja, hogy a központi idegrendszeri sérüléssel élő gyermek, túl azon, amit a rehabilitációt végző orvosok és gyógytornászok elérnek, megtanuljon önállóan élni, önmagát ellátni.

A pedagógiai alapú módszer a sérült személy aktivitására épít. Megtanítja, rávezeti a hétköznapi mozgásfolyamatok elvégzésére. Egyes foglalkozásokon a konduktor segítségével a szülő közvetíti a gyermek felé a feladatokat. A módszer része a tanultak alkalmazása a hétköznapi életben, mindennapos tevékenységben.

További védőnői tanácsról szóló cikkek

A webshop újra működik
A technikai problémát elhárítottuk, újra tudunk rendeléseket fogadni.