Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

MIÉRT ÉRDEMES A GYEREKITALT VÁLASZTANI 1 ÉVES KOR UTÁN?

Amikor a gyermek betölti az egyéves kort, táplálásában mérföldkőhöz érkezünk.

Egyre több olyan ételt fogyaszthat, ami része a család étrendjének. Sok családban 1 éves kor után a kisgyermek ugyanazt eszi, mint a szülei. A közös étkezés fontos, mivel a gyermek megfigyeli szülei étkezési szokásait, így ők a zöldség, gyümölcs fogyasztásával példát mutathatnak. Egyetlen anyuka sem felejtheti el azonban, hogy az 1-3 év közötti kisgyermek igényei mások, mint a felnőtteké, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van. Megfelelő mennyiségű energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szükségük nap, mint nap.

Gyerekital vagy tápszer?

Ha gyermeked egyéves korában van még anyatejed és a szoptatás nem megterhelő számodra, akkor szoptasd továbbra is az igényeinek megfelelően. Abban az esetben, ha tápszerrel táplálod gyermeked, és az orvos nem tartja ellenjavalltnak, egyéves kortól át lehet térni a junior gyerekitalok adására. Egyéves kor után a tejalapú táplálás továbbra is fontos a gyermek étrendjében.

Az 1-3 éves gyerekek számára készült junior gyerekitalok (vagy ahogy többen nevezik babatejek) tehéntej alapúak, és olyan kiemelten fontos tápanyagokat tartalmaznak, mint a vas, a kálcium, az omega-3 és -6 zsírsavak, valamint az A-, a C- és a D- vitamin. A junior gyerekital ásványianyag- és vitamin tartalmaigazodik a kisgyermekek tápanyag-igényeihez.

A tápszerről gyerekitalra való váltás nem minden esetben megy zökkenőmentesen.

Amennyiben a gyerekital mellett döntesz, vagy az anyatejet szeretnéd kiegészíteni vele, akkor a következő néhány tipp hasznos lehet számodra:

Haladj a gyermek tempójában. Néhányan gond nélkül átváltanak tápszerről gyerekitalra, míg másoknak ez kicsit több időbe telhet.
Tedd szórakoztatóvá a váltást, vásároljatok együtt színes poharat, amiből gyermeked csak a gyerekitalt fogyasztja. Vagy rendezzetek egy gyerekital-partit a mackóknak, babáknak.
Először csak kevesebbet adj a gyerekitalból, majd fokozatosan növeld az adagot.
Tedd fokozatossá az átállást, felváltva adj a gyermeknek a már megszokott tápszeréből, majd a következő étkezésre a junior gyerekitalból mindaddig, amíg meg nem szokja az új ízvilágot.

Amikor gyermeked már megszerette és szívesen megissza a gyerekitalt, akkor elkészítheted változatosan is. Friss gyümölcs vagy zöldség hozzáadásával turmixként kínálhatod, ízesítheted cukrozatlan kakaóporral vagy készíthetsz belőle főzés nélküli pudingot is.

A gyerekital adagolása

Naponta két pohár (500 ml) junior gyerekital fogyasztása a vegyes étrend mellett fedezi a gyermek napi vitamin- és ásványianyag-szükségletének jelentős részét.

További junior gyerekitalokról szóló cikkek

ÍGY SEGÍTHETED MEGFELELŐ TÁPLÁLÁSSAL KISBABÁD IMMUNRENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSÉT
Épp úgy, ahogyan a közösségbe kerüléssel együtt járó tipikus felső légúti fertőzések is. Nem védheted meg gyermekedet a hasonló, például köhögéssel, orrfolyással vagy torokfájással járó betegségektől, de megfelelő étrenddel immunrendszerét felkészítheted a kihívásokra. A fogantatástól 3 éves korig tartó első 1000 nap ráadásul nemcsak a védekezőképesség, hanem a felnőttkori egészség megalapozásáról is szól.
Késő ősztől jobban oda kell figyelni a D-vitamin pótlására
Természetesen egész évben indokolt a vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás. Késő ősztől kora tavaszig azonban a megfelelő étrend az immunrendszer normális működését támogató D-vitamin pótlásához is jobban szükséges. Szervezetünk napsugárzás hatására képes előállítani ezt a vitamint, igaz, ehhez a csecsemőknek heti 30 perc napozás kellene.1 Még ha napozik is ennyit egy baba (a hosszan tartó, aktív napozás nem ajánlott), a D-vitamin képződését a naptej gátolja. Késő ősszel és télen pedig eleve nem lehetséges az egy szál pelenkában történő napoztatás.
Egy friss iparági kutatás szerint a magyar kisgyermekek közül sokan D-vitamin-hiánnyal küzdenek, az 1-3 éves korosztály 65%-a nem fogyaszt megfelelő mennyiséget ezen vitaminból.2 A felnőttek helyzete sem jobb: egy orvosi felmérésből kiderül, hogy tél végére a magyar felnőtt lakosság mintegy 95 százaléka D-vitamin-hiányos.1 Nem árt tudni, hogy azoknál, akik tartósan D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések és más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.3
A kisgyermek étrendjébe illeszthető D-vitamin-tartalmú ételek
Az, hogy milyen D-vitamin tartalmazó ételt fogyaszthat a baba, életkorától függ.
7 hónapos korában már kóstolhat májat, 8 hónapos korától tojássárgáját, 10 hónapos korától vörös húsokat, majd 1 éves kora felett halakat. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztva a kifejezetten az 1-3 éves korosztály igényeinek figyelembevételével kifejlesztett, napi 500 ml junior gyerekital is hozzájárulhat a D-vitamin-hiány megelőzéséhez.4
Tippek a kisdedek immunrendszerének megerősítésére, amikor közösségbe kerül a gyermek - Első 1000 nap (elso1000nap.hu)
HOGYAN ÉS MIKOR ÉRDEMES BEVEZETNI A TEHÉNTEJET?
A magyar szakmai ajánlások szerint 1 éves kor alatt tilos a tehéntej bevezetése, de több szakértő szerint érdemes ezt egészen 3 éves korig is kitolni. Az első 1000 napban megalapozhatjuk babánk későbbi egészségét és megelőzhetünk olyan felnőttkori megbetegedéseket, mint az elhízás, az allergia és a cukorbetegség. Így érdemes kiemelt figyelmet fordítani a táplálásra vonatkozó ajánlásokra ezen időszakban.
A szülők egy része az ajánlásoknak megfelelően vezeti be a tehéntejet, vagyis 1 éves korig nem találkoznak vele a gyermekek, azonban az első születésnap után gyakran lazítanak a szabályokon. A 12-36 hónapos gyerekek átlagosan 287 gramm tejterméket fogyasztanak egy nap, ennek 73 százaléka tehéntej1
– vagyis a 3 éves kort már nem sokan várják ki.
Mi a helyzet a többi tejtermékkel?
Bár a tehéntejjel érdemes minél tovább várni, a tejtermékekkel már más a helyzet. Több tejtermék is van, amit már 9 hónapos kortól kezdve be lehet vezetni a babáknak. A joghurt és a kefír adható elsőként, 1 hónap múlva sajttal, újabb 1 hónap múlva már túróval is megkínálhatjuk a babát. A többi tejtermékkel, mint például a tejszínnel, tejföllel azonban szintén javasolt kivárni a baba 1. életévének betöltését.
Sajnos sokan sietnek a hozzátáplálásban, amit jól mutat az a tény, hogy a 4-12 hónapos gyermekek naponta átlagosan 107 g tejterméket fogyasztanak, ennek pedig 56 százaléka tehéntej – abban a korosztályban, melyben még egyáltalán nem kellene jelen lennie. 1 éves kor fölött is érdemes ugyanakkor tehéntej helyett junior gyerekitalt adni a gyermeknek, ami kifejezetten a korosztály tápanyagigényeit figyelembe véve készül, emellett a napi 500 ml tejalapú folyékony táplálék biztosításához is hozzájárul.
Forrás:
0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann-MDOSZ- Nutricomp, 2015
MIRE KELL FIGYELNI EGY 1 ÉVESNÉL IDŐSEBB BABA TÁPLÁLÁSAKOR?
Valójában azonban 1 éves kor után is még óriási mértékben eltér a gyermekek tápanyagigénye a felnőttekétől, ezért még ekkor is körültekintően kell összeállítani az étrendjét. Az első 1000 napban kapott tápanyagok és vitaminok a baba jövőbeni egészségére is kihatnak, szülőként a mi felelősségünk, hogy megadjuk a legjobb alapokat.
Hétszer annyi mikrotápanyagra van szükségük testsúly kilogrammonként, mint egy felnőttnek!
Egy 1 éves baba szükségletei tápanyag tekintetében távolról sem egyeznek egy felnőttével. Testsúly kilogrammonként nagyjából hétszer annyi tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek1, ugyanis életük első 1000 napjában hatalmas fejlődésen mennek keresztül. A teljesség igénye nélkül: egy gyereknek kilogrammonként 5,5-szer több vasra, 4-szer több kalciumra, és 3-szor több esszenciális zsírsavra van szüksége, mint egy felnőttnek, valamint D-vitaminból, fehérjéből, cinkből is jóval több kell neki.
Ha tehát kisgyermekünk ugyanazt eszi, amit mi, a felsorolt tápanyagokból is ugyanannyit fog kapni, ami neki kevés. Sajnos mégis minden második baba ugyanazt eszi, mint a felnőttek.2 Így nem csoda, hogy az 1-3 éves kisgyermekek 65 százaléka kevesebb D-vitamint visz be mint szükséges lenne, 42 százalékuknál a kalcium, 24 százalékuknál a vas bevitele marad el az ajánlott mennyiségtől2.
Segíthetnek a vitaminbevitelben a junior gyerekitalok
A fehérje az izmok, a szervek fejlődéséhez szükséges, ugyanakkor túl nagy mennyiségben a későbbi elhízásért is felelős lehet3. A D-vitamin és a kalcium a csontok megfelelő fejlődéséhez kell, a vas pedig azért, hogy a szervekhez eljusson az oxigén, illetve, hogy az agy fejlődhessen. A jód szerepet játszik a gyermekek normál növekedésében, a cink pedig a porcnövekedésben.
Az 1-3 éves korosztály tápanyagigényeit figyelembe véve kifejlesztett junior gyerekitalok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekek hozzájussanak a számukra szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz.
Források:
1 Energy- EFSA 2013; Protein- EFSA 2012, Micronutrients- Nordic Nutrition Recommendations 2012
2 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann – Nutricomp, 2015
3 Lozoff et al 2006; Gunnaraaon et al 2007
MIÉRT FONTOS D-VITAMINT FOGYASZTANI KISGYERMEKKORBAN?
A D-vitamin a gyerekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy 1 éves kor alatt csepp formájában az orvos írja elő a napi szintű pótlást. 1 éves kor után azonban ennek vége szakad, ami tükröződik abban is, hogy az 1-3 éves gyerekek 65%-ának* az ajánlottnál alacsonyabb a D-vitamin bevitele Magyarországon. Figyeljünk erre oda, mert a D-vitamin számos kiemelten fontos folyamatot befolyásol a szervezet működésében!
Cukorbetegség és túlsúly
Az elhízás sajnos nem ritka jelenség Magyarországon, pedig az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek. A két év alatti gyermekek 10-14 százaléka 85-97 percentilis közé eső BMI-vel rendelkezik (potenciálisan túlsúlyos), 3-5 százalékuk BMI-je pedig 97 fölötti (potenciálisan elhízott). A 2-3 éves gyerekek 6 százaléka potenciálisan túlsúlyos, vagy elhízott*. Ezzel már gyermekkorban is érdemes foglalkozni, ugyanis a kisgyermekkori elhízás egyenes út a felnőttkori túlsúlyhoz is. Több tanulmány is talált már összefüggést a D-vitamin szint és a túlsúly között.
Egy kutatás során csecsemők különböző dózisú D-vitamint kaptak. Utánkövetéssel kiderült, hogy 3 éves korukban azoknak a gyerekeknek, akik több D-vitamint kaptak csecsemőkorukban, kisebb volt a testzsírszázalékuk, és nagyobb volt az izomtömegük. Gyerekek esetében ráadásul van kapcsolat a D-vitamin hiánya és az 1-es típusú diabétesz kialakulása között is.
Erősebb immunrendszer és jobb hangulat
Bizonyított tény, hogy a D-vitamin nagyban hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez is. Vizsgálatok kimutatták, hogy a D-vitamin hiányos gyerekeknél gyakrabban alakulhatnak ki légzőszervi megbetegedések és egyéb problémák.
A téli depresszióként is ismert szezonális hangulatzavar a gyerekeknél is létező jelenség, az okozója pedig a D-vitamin hiány, ami erősen negatív hatással van a kedélyállapotra is. Azok a gyerekek, akik elegendő D-vitamint kapnak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé jellemző rájuk bármilyen hangulatingadozás.
Egyes kutatások már arra is rámutattak, hogy az ADHD-s (vagyis a hiperaktivitással és koncentrációs zavarokkal küzdő) gyerekek körében gyakoribb a D-vitamin hiány. Ez arra enged következtetni, hogy a D-vitamin szintjének köze lehet az ADHD kialakulásához is.
A fentiek fényében nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kisgyermekek D-vitamin bevételére! Próbáljunk D-vitaminban gazdag ételekkel gazdagítani étrendjüket, vagy válasszuk alternatívaként a junior gyerekitalokat, melyek az 1-3 évesek speciális igényei szerint vannak kialakítva és így a kisgyermekek D-vitamin szükségletéhez is hozzájárulnak.
Forrás:
*0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptatós édesanyák táplálkozási felmérése, 2015, MDOSZ - Nutricomp - TNS Hoffmann.

Vissza a többi junior gyerekitalokról szóló cikkhez

A webshop újra működik

A technikai problémát elhárítottuk, újra tudunk rendeléseket fogadni.