logo
Belépés
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

KORONAVÍRUS FERTŐZÉS LEFOLYÁSA, KEZELÉS, MEGELŐZÉS

A koronavírusok többnyire madarakat és emlősöket fertőznek meg, a betegség lefolyása legtöbbször enyhe, de egyes fajok komoly humán és állategészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Az első koronavírusokat az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből, de az eredetük nem ismert. Nevüket a koronaszerűformájukról kapták. A legtöbb koronavírus ugyanúgy terjed, mint más megfázást okozó vírus: cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés), közvetlen érintkezéssel vagy olyan dolgok érintésével, amihez fertőzött személy hozzáért (kilincs, evőeszközök stb.).

Kisgyermekkorban mindenki átesik koronavírus fertőzésen. A legtöbb koronavírus nem okoz betegséget, vagy csak enyhe lefolyásút. Gyakori vírusok, melyek az orr, az arcüregek és nyelőcső felső részének fertőzését okozhatják.

A koronavírusok elsősorban az emlősök és madarak felső légútainak és bélrendszerének sejtjeit támadják. Az embert hat ismert fajuk tudja megfertőzni, közülük a súlyos betegséget a MERS és a SARS koronavírusok okoznak. Ez utóbbi annyiban egyedi, hogy a felső és alsó légutak, valamint a bélrendszer szöveteiben is képes szaporodni. A megfázásos tünetekkel járó megbetegedések jelentős hányadát is koronavírusok okozzák, többnyire télen vagy kora tavasszal. Egyes esetekben tüdőgyulladást is okoznak, vagy annak virális, vagy másodlagos, bakteriális formáját.

2003-ban a 750 halálos áldozatot követelő, súlyos akut légzőszervi szindróma

(SARS) járvány során 8 ezer ember betegedett meg világszerte.

A SARS tünetei

A fertőzést követő 2-6, maximum 10 napos lappangási idő után a következők: hirtelen kezdődő, 38 °C-ot meghaladó láz hidegrázással, borzongással, melyhez fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet társul. Később száraz köhögés, esetenként, súlyos, nehéz légzés (fulladási veszély) lép fel, melyet gépi lélegeztetéssel szükséges ellensúlyozni, s a betegek egy részében úgynevezett atípusos tüdőgyulladás alakul ki. Főként az idősebb embereknél, szívbetegeknél vagy azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük, egyéb társbetegségük van (daganat, krónikus betegség).

A SARS tüneteinek előfordulásakor fontos kérdés, hogy járt-e a megbetegedett tíz napon belül fertőzött országban, illetve találkozhatott-e ezen időn belül valahol SARS-vírussal fertőzött beteggel, hiszen tüdőgyulladást számtalan hazai kórokozó is okozhat.

2012-ben 450 ember halálát okozta a közel-keleti légúti szindróma (MERS), először Szaúd-Arábiában jelent meg, majd Afrika, Ázsia és Európa országaiban is felbukkant. 2014-ben az USA két államában (Indiana és Florida) egy-egy fertőzöttet diagnosztizáltak (MERS), akik Szaúd-Arábiából tértek haza. 2015 májusában MERS járvány tört ki Koreában.

MERS-vírus köhögéssel, lázzal, légzési nehézséggel járó légúti megbetegedést okoz, vírusos tüdőgyulladáshoz vezet. A MERS fertőzés veseelégtelenséget, sokkot, gyomor- és bélrendszeri tüneteket is okozhat. Veszélyesebb, mint a SARS fertőzés.

Ha a beteg kórházba kerül, és kiderül, hogy a Közel-Keleten volt, akkor a kezelőorvosnak fel kell vennie a kapcsolatot az Országos Epidemiológiai Központtal, mikrobiológiai mintát vesznek, és meghatározzák, hogy milyen kórokozó áll a háttérben. A megbetegedést az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is jelenteni kell. A fertőzéssel szemben nincs hatékony vírus ellenes terápia. A betegeket intenzív osztályon kezelik, súlyosabb esetekben, a légzési elégtelenség miatt lélegeztető gépre is szükség lehet.

A koronavírus fertőzés megelőzésének lehetőségei

Be kell tartani az alapvető higiénés rendszabályokat, ha közel-keleti országokba utazóknak: gyakran mossanak kezet szappannal és vízzel, ne fogyasszanak tisztázatlan eredetű ételt, illetve mindig alaposan mossák meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Legyenek körültekintőek, amikor állatok közelében tartózkodnak.

Védőöltás még nem áll rendelkezésre a vírus ellen.

Világszerte folytatnak kutatásokat a védőoltás kifejlesztése érdekében és a hatékony kezelés kidolgozásában.

Egy kínai és egy hongkongi kutatócsoport nemrég bejelentette, hogy úgynevezett neutralizáló (semlegesítő) ellenanyagokra bukkantak, amelyek megakadályozzák, hogy a vírusok egy része receptorokhoz kapcsolódjon, és így emberi sejteket fertőzzön meg. Az ellenanyagok olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer állít elő.

A tervek szerint legalább egy lehetséges vakcina klinikai tesztjét már júniusig elvégezhetik, mert sikerült szekvenálni a vírus genomját (RNS sorrend), így a védőoltást egy év alatt lehet kifejleszteni, kipróbálni és jóváhagyatni.

A jelenlegi fertőzés

Az eddig nem ismert koronavírus egy halpiacon jelenhetett meg először Vuhanban, majd cseppfertőzéssel terjedt. Innen a kórokozó neve: Vuhan-koronavírus.
A vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem SARS- vagy MERS-vírus okozta a fertőzést. Több ázsiai ország óvintézkedéseket vezetett be. A thaiföldi hatóságok Bangkok, Chiang Mai, Phuket és Krabi repülőterén elrendelték a kockázati zónákból érkező utasok kötelező hőkamerás vizsgálatát. A láz jeleit mutató embereket 24 órás karanténba helyezik.

Bizonyos ázsiai és közel-keleti országokban jelenlevő koronavírus fajok MERS és SARS megbetegedéseket okozhatnak. Azok a vírusok viszont, melyek hazánkban gyakoriak nem jelentenek komoly veszélyt egy egyébként egészséges felnőttre. Légzőszervi megbetegedés esetén, tüneti kezelést kell alkalmazni, elhúzódó betegség és rosszabbodás esetén, pedig orvoshoz fordulni.

További védőnői tanácsról szóló cikkek