Kedves Vásárlóink! A közelgő Glamour napok miatt, a bolti átvétel lehetősége jelenleg nem elérhető. Köszönjük türelmét!

Rossmann
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN

Az elmúlt évtizedben a gluténérzékenység vagy cöliákia egyre gyakrabban alakul ki, illetve okoz táplálási gondot kisgyermekes családokban.

A lisztérzékenység (cöliákia, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, aminek a kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén).

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely ötven-ötven százalékban két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység vagy gluténérzékenység a búza, rozs, zab és az árpa egyi összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni érzékenység. Ha egy gluténérzékeny hosszabb ideig gluténtartalmú élelemiszereket fogyaszt, akkor a vékonybelének nyálkahártyája súlyosan sorvad. A tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhok viszont a bél ezen szakaszán találhatóak, így a károsodás következtében képtelenek eredeti funkciójuk ellátására. Vagyis a gyermek szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre. Az étkezések során a szervezetbe jutó táplálékok nem tudnak megfelelően hasznosulni és különböző tápanyag-, vitamin-hiányra visszavezethető egyéb tünetet válthat ki. A kialakult betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető. Ilyenkor a legtöbb esetben visszafordítható a vékonybél bolyhok sérülése. A diéta egész életen át történő szigorú betartásával a betegség szövődményei is kivédhetők.

A gluténérzékenység előfordulása Európában 1% körüli, pontosan nem meghatározott, mivel sok a nem diagnosztizált eset. A betegség kialakulásában nagy szerepe van a genetikai tényezőknek, lehetséges a családi halmozódás (pl. egypetéjű ikreknél 70%-ban az ikerpár másik tagja is beteg).

A gluténérzékenység többfaktoros betegség. Az ismert örökletes genetikai tényezők szükséges, de nem elégséges feltételei a betegség kialakulásának, abban szerepe van a környezeti tényezőknek, és eddig még nem tisztázott egyéb genetikai faktoroknak is. A felmérések alapján a glutént tartalmazó étel hat hónapos kor előtti adása növelheti a lisztérzékenység esélyét. Vagyis, kizárólagos anyatejes, tápszeres, de vegyes étrend esetében is javasolt megvárni a fél éves kort a glutén bevezetésével.

Tünetek gyermekkorban

A panaszok többnyire a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek, 1-5 éves korban, tehát akkor, amikor a gyermek táplálkozásában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a glutént is tartalmazó ételek. Jellemző tünetei az étvágytalanság, fáradtság, kedvetlenség, hányás, fokozott bélgáz-képződés, előredomborodó has, nagy mennyiségű bűzös és zsíros széklet. A rossz tápanyag-felszívódás miatt fejlődésbeli visszamaradottság, erőtlen izmok, rugalmatlan bőr- egyes vitamin-hiányában kialakult betegségek, vérszegénység, véralvadási zavar, A vitaminhiány miatt fokozott hajlam a fertőzőbetegségekre, a D vitaminhiány következtében kialakuló csontnövekedési zavar vagy csontdeformáció és a fehérjehiány miatt jelentkező oedema és nemi érés elmaradás.

A gluténérzékenység tipikus tünetei tehát a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a diagnosztizált lisztérzékenyek 80 %-ra jellemzők. Akiknél a betegséget a jellemző tünetek hiányában gyerekkorban nem fedezték fel, felnőttkorban is atipusos tünetek tapasztalhatók, így a betegség sokáig rejtve maradhat.

A betegség kimutatása, igazolása

Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba. Végezhető egyrészt genetikai vizsgálat (Cöliákia HLA DQ2 és DQ8 vizsgálat), mely a betegségre való hajlamot mutatja meg. 

Amennyiben a problémában érintett nem tart gluténmentes diétát, akkor elsősorban vérvizsgálat végzendő. A vérből, illetve szájnyálkahártya-töretből. Az utóbbi módszer semmilyen kellemetlenséggel nem jár, könnyen levehető még csecsemők esetében is. A gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az antiendomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti. Gluténérzékenység vizsgálathoz háziorvosi beutaló szükséges.

Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, autoimmun betegséget igazoló eltérések a következők: boholyatrófia (sorvadás), nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.

Búza allergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Azonban a vérteszt önmagában nem perdöntő, a tünetek jelentkezése esetén mindig szakorvosi diagnózis felállítása szükséges! Amennyiben a búza allergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni. Ebben az esetben a gluténérzékenység igazolására gyakran a kizárásos diéta nyújt lehetőséget.
A vizsgálatok elvégzése azért is szükséges, mert, gyakran okoz hasonló tünetek a Crohn betegség, az IBS, a  tejcukor érzékenység és az ételallergia is.

Kinél javasolt a teszt elvégzése

  • Lisztérzékeny családtag egyenes ági rokonainak, az öröklött hajlam megállapításárnak céljából.
  • Olyan csecsemő és kisgyermek esetében, akiknél a fenti emésztőrendszeri, vagy tápanyag-felszívódási zavarra visszavezethető tüneteik vannak, a kellemetlenségekkel járó gluténérzékenység vizsgálatokat megelőzően.
  • Lisztérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun betegségek, Down szindróma, I. típusú cukorbetegség, alacsony termet), mert a kimutatott hajlam esetén a gluténbevitel mérséklésével (nincs szükség gluténmentes táplálkozásra) csökkenthető az érzékenység kialakulásának valószínűsége.
  • A lisztérzékenység tüneteinek fennállása esetén, a hagyományos vizsgálatokkal történő diagnózis felállításának támogatására.
  • Azoknál a személyeknél, akik szeretnék megtudni, mekkora a hajlamuk lisztérzékenységre.

A betegség kezelése

A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható. Az autoimmun betegségek köréből egy jól kezelhető betegség, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén). Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll, javul a vékonybél bolyhainak állapota, a kóros antitestek mennyisége kb. fél év alatt lecsökken. Ezért a glutén érzékenység gluténmentes diétával jól kezelhető, a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni. A gluténmentes diéta egész életre szól.  Kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros.

A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. 2014. december 13-ától nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (pl. étlapokon) is fel kell tüntetni.

Kerülendő, a gyermek étrendjéből száműzendő gabonafélék: búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale. Ez utóbbi, a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény. Neve a búza és a rozs latin nevének kombinációjából ered. Eredetileg a 19. század vége felé kezdték el Svédországban és Skóciában termeszteni a búzához hasonló minőségű, azonban hidegtűrő növényt.

További védőnői tanácsról szóló cikkek

A webshop újra működik
A technikai problémát elhárítottuk, újra tudunk rendeléseket fogadni.