logo
Belépés
Rossmann mano

Rossmanó Babaprogram

A várandósságtól a baba 3 éves koráig.

MI A HELYZET A KISMAMA HASÁVAL?

A kutatások azt mutatják, hogy az embrió már az első hetekben reagál az ingerekre. Az első legjelentősebb ingerek az anya érzelmei, amit ő átél és érez, azt éli át a baba is.

Pontosan meg tudja ezt erősíteni Erla Schmidt-Hildebrandt, természetgyógyász és kétszeres anyuka is. Amikor egyik este simogatással akarta megnyugtatni hasában lévő első gyermekét, a kicsit ez eleinte teljesen hidegen hagyta: „Nulla reakció. De amikor a férjem odajött hozzánk a kanapéra, én ellazultam, ő pedig a kezével végigsimított a hasamon, és beszélni kezdett a gyerekhez, a baba mocorgott kicsit, majd megnyugodott.“ Ez az apró jelenet jól mutatja, hogy az anyuka hasában lévő gyerek ugyanúgy átéli mindazt, ami körülötte zajlik.

Szűretlen együttérzés

A tudósok az elmúlt években sok új tudásra tettek szert a magzat életkörülményeiről. A mama hasába nagyon sok minden átszüremlik a környezetből. Ezt az amerikai Dr. David Chamberlai így fogalmazta meg: „Minden jel arra utal, hogy a baba érzékelése már korábban fejlődésnek indul, mint ahogy mi ezt feltételeztük, a baba emlékezete pedig jóval korábban aktívvá válik.“ Korábban úgy gondolták, hogy a méhlepény egy akadály, ami minden ellen megvéd. Kizárja a külvilág történéseit, de még azt is megszűri, ami az anyával történik. Ezzel szemben: „A méhlepény nem egy szűrő, ami minden „rosszat” visszatart, az anyaméh pedig nem egy izolált tér, ami elválasztja a magzatot a külső hatásoktól “ – mondja Dr. Ludwig Janus, pszichoanalitikus és pszichoterapeuta. Éppen ellenkezőleg: a méhlepény egy olyan szerv, ami nem csak fontos tápanyagokat közvetít, hanem a születés előtti érzéseket is.

Ahogy én, te is úgy 

És ezt hogyan? Egész egyszerűen: az érzelmi történések hatással vannak a hormonkibocsátásra - az úgynevezett vazopresszin és az endorfinok megjelenésére. Az előbbiek növelik a vérnyomást – félelem és stressz esetén -, utóbbiak pihentető „boldogsághormonok“. A várandós nő számára fontos, hogy mindkettő megtalálható a méhlepényben, így ezek közvetlen hatással vannak a babára.

Képletesen szólva a baba úszik a biokémiában és azonnal észreveszi, ha valami pozitív vagy negatív irányba változik. Ezt pedig befolyásolja a mama állapota. Úgyhogy a baba nemcsak azt eszi és issza, amit a magzatvíz ad neki; az anyukájával együtt szeret és szenved. Ha a mama pulzusa a stressz miatt megemelkedik, akkor az kicsi szíve is gyorsabban kalapál. És így elmenti ezeket az érzelmi tapasztalatokat. Érthető, hiszen az agy milliónyi sejtje korán fejlődésnek indul, már az embrionális szakaszban képes felvenni és feldolgozni információkat. A 25. naptól elkezdenek kialakulni az érzékszervek, a központi idegrendszer pedig már a terhesség ötödik hetében kiadja az első reakciókat. A magzati szakaszban indul meg a finommotoros mozgás. A mama nagyjából a 19-20. héttől kezdve kezdi ezt érezni, kapcsolata a hasában lévő gyermekével ekkor válik aktívabbá.

A has velünk él

A baba begyakorolja az első készségeit, és mozgása egyre inkább érezhetőbbé válik. Hogy ez átmenetileg mennyire interaktív, azt Erla Schmidt-Hildebrandt a második terhessége során megtapasztalta: „Amikor a fiam mozgásait követtem, mindig jött rá reakció. Még úgy is fel tudtuk kelteni, ha óvatosan megbökdöstük – mindig vette a lapot és játszott velünk.“ A nagytestvér is ki tudja tapogatni a öccsét vagy húgát a mama hasán, így átélhetőbb lesz számára a kistestvér jelenléte.

Az a tény, hogy a baba a születése után megismeri anyjának a hangját, annak a sokoldalú hallási tapasztalatnak a része, ami időről-időre lenyűgözi az embert. A baba az anyaméhben ugyanis nagyon gyorsan felismeri a hétköznapi zörejeket és ismerősnek sorolja be őket. Meg tudja különböztetni a szülei hangját és másokét is, akikkel napi kapcsolatban áll. Bizonyított, hogy azt is hamar megtanulja, hogy a mondottak milyen érzelmeket fejeznek ki.

Mindezek mellett felismeri és szereti a zenét. A moll-hangok megnyugtatják, míg a dúr-hangok felélénkítik. A magzatok általában Mozart-rajongók, még akkor is, ha a mama inkább rockot hallgatna. A hangszeres zenék felülkerekednek az elektronikus zenéken, a szív ritmusát szívesebben hallgatják, mint a keményrockot. Már a hasban lévő gyerek megtanulja, hogy a zene segítségével hangulatokat lehet befolyásolni, a zene boldoggá vagy izgatottá tesz. Úgyhogy az első hangulatok, amiket a baba érez, hall és átél, az anyukájáé, még jóval a megszületése előtt. Vagy mint ahogy Gerald Hüther és Inge Krens leírják: „Az egész élet egy felfedező utazás. Több minden igazolja azt, hogy az utazás legizgalmasabb részét már magunk mögött tudjuk, amikor világra jövünk.“

További várandósságról szóló cikkek