ÚJRA ENYÉM A TESTEM!

Az első száz nap nem csak a baba életében fontos, hanem a szülőkében is. Ekkor fektetik le annak az alapjait, hogy hogyan fejlődik később a gyerek és hogyan nő össze a kibővült család. A baba életének első időszakában pedig nagyon fontos a szülők szeretetteljes figyelme és biztonsága.

A nyugalom megerősít

Az egészséges alvás minden ember számára fontos, a kisbabáknak pedig kifejezett életelixír, mivel ebben a nyugalmi szakaszban fejlődik a test és az agy. Élete első hetében a legtöbb baba körülbelül 15-20 órát alszik naponta, és ez az első életév után sem csökken kb. 14 óra alá. Természetesen nagyok az egyéni különbségek: az egyik gyerek valamivel élénkebb, míg a másik szívesen alszik hosszasan. Hogy egy-egy gyerek személyes alvásszükséglete mekkora, arra az anya az első hét során rájön; először neki is meg kell ismernie a kis jövevényt.

Ha a baba sokat alszik, a mamának is több ideje van kikapcsolódni – gondolná az ember. Csakhogy ez nem igaz! A kisbaba alvási ritmusa sajnos egyáltalán nincs átfedésben a mamáéval. A babák ugyan sokat alszanak, de nem rendszeresen. Emiatt nem ritka, hogy a csecsemő éjszakánként kétszer, háromszor vagy akár négyszer is felébreszti az anyját, mert éhes, szomjas vagy valami miatt nem tud aludni.

Fontos, hogy az anya az újszülöttet ne olyan ritmushoz szoktassa, ami hosszú távon nem tartható. Alaposan át kell gondolnia, hogy beviszi-e a szülői ágyba, hogy az éjszaka közepén elkezd-e játszani vele, hogy minden egyes alkalommal megszoptatja-e, amikor a baba szeretné. A csecsemő természetesen még nem tudja megérteni, miért csak néha szórakoztatják éjszakánként a szülei. A nappal és az éjszaka közti különbséget is meg kell tanulnia. Ebben segíthetnek a kis altatási rituálék: a harmadik hónaptól kezdve például a baba este 10 körül egyen utoljára! Ha ezután bepelenkázzák és megbüfiztetik, gyakran átalussza reggel 6-ig az éjszakát. Egy kiegyensúlyozott alvás-ébrenlét ritmus a legtöbb kisgyereknél csak az első életév során áll be, gyakran még később.

Zavartalan étkezés

Az evéshez is hozzá kell szoknia a babának, miután a köldökzsinór már nem látja el éjjel-nappal táplálékkal. Az első hónapokban az anyatej a legjobb táplálék. Ha a csecsemők éhesek, enni akarnak – és lehetőleg azonnal. És mivel életük elején rengeteg tápanyagra van szükségük, gyakran éhesek, általában minden második-harmadik órában. A szoptatás csodálatos élménnyé válhat, ha közben nem csupán a baba táplálékszükséglete elégül ki, hanem közelség és biztonság is kialakul baba és mama között. Emiatt nagyon fontos a harmonikus légkör. Ha szoptatás közben az anya tévét néz vagy telefonál, a lényegről tereli el a figyelmét. Ugyanakkor egy nyugodt zene vagy egy hangoskönyv segíthet abban, hogy anya és gyermeke is ellazuljon.

Pár napig eltarthat, míg a baba megtanulja a helyes szoptatási technikát. Az anyának és a csecsemőnek ezért kezdetben sok gyakorlásra, nyugalomra és türelemre van szüksége, amíg ez is tökéletesen megy. És addig is eltelik egy-két év, míg a kicsi hozzászokik a rendszeres étkezésekhez.

Anya, apa, testvérek és mások

A baba életének első hónapjaiban a szülőknek is új ritmust kell megszokniuk, mivel az új családtag teljesen a feje tetejére állíthatja az addigi heti- és napirendet. Ha pedig a baba nem az első gyerek, az idősebb testvéreknek is idő kell, hogy megszokják a jövevényt. A mamának jól kell megszerveznie mindennapjait, hogy a család egyetlen tagja se essen ki a látómezejéből. Ezért hasznos például betartatni az idősebb gyerekekkel a megszokott ebédidőt. A legjobb, ha előtte vagy utána nyugalomban szoptatja meg a babát, így a nagyobbakra is jut annyi figyelme, amennyi jár és szükséges nekik. A mamának kezdetben nehéz a dolga, hiszen az első hetekben szinte folyamatosan tettrekésznek kell lennie. A család gyarapodása így neki – különösen ha az apa nem veszi ki a szülés utáni szabadságot – túlnyomórészt egy 24 órás készenléti állapotot jelent.

Ezzel szemben az apa - munka által behatárolt - napirendje a legtöbb családban valamivel stabilabb. A baba éjszakai ébresztései ugyanakkor őt is érintik – hiszen nem csak a mamának kell kicserélnie a pelenkát az éjszaka kellős közepén, épp elég, hogy napközben egyedül menedzseli a „kis családi vállalkozást”. Mindezek miatt kezdetben nem is jó igent mondani túl sok családi- és rokonlátogatásra vagy kirándulásra. Ezeket inkább érdemes fokozatosan bevállalni, mivel az ilyen alkalmak nyugtalanságot hoznak a baba frissen kialakult napirendjébe és ritmusába.

Minden újszülött megváltoztatja családjának addig megszokott életét és nagy kihívás elé állítja a szülőket és az idősebb testvéreket. De mindazt a sok tennivalót, amit magával hoz, bőven felülmúlja az a csodálatos dolog, hogy egy egyedülálló kis lénnyel lett gazdagabb a család. És idővel úgyis kialakul egy új „ritmikus összjáték”, mintha korábban sosem lett volna másképp.

A természet okosan gondoskodott arról, hogy a szülés után azonnal kialakuljon a kötődés. A szülés után az anya testét boldogsághormonok árasztják el, ami a köldökzsinóron keresztül a babához is eljut. Ha az anyának korábban nem adtak túl erős fájdalomcsillapítót, a csecsemő éber, valamikor ki is nyitja a szemét és ránéz az anyjára. Ez az a pillanat, amikor a legtöbb szülő beleszeret a gyermekébe. A baba minden érzékszerve tágra nyílt: hallja az anyja szívverését, a jól ismert hangját, érzi bőrének illatát. Ebben a védett állapotban biztonságban érzi magát, melynek következményeként a légzése és a szívverése is egyenletessé válik. Az intenzív bőrkontakt stimulálja az érzékeket és elősegíti az oxytocin nevű szerelemhormon szétáramlását, mely oly fontos a kötődés kialakulásához és a szoptatáshoz. Ebben az első órában a baba könnyedén megtalálja anyja mellbimbóját és elkezd szopni.

Érzékeny időszak

Az anya, apa és gyerek közötti első időszakot bonding-nak hívják – ez a köztük lévő oda-visszahatás érzékeny és aggodalmakkal teli kezdete, ami létfontosságú a gyerek későbbi fejlődése szempontjából. Az anya-gyerek kötődéssel foglalkozó kutatók és a neurofiziológiai kutatások is azt mutatják, hogy óriási jelentősége van a szülés utáni zavartalan együttlétnek, hiszen ez alapozza meg a gyerek életének kezdetét, a szoptatás sikerét és az anya-gyerek közti kapcsolat fejlődését. Ezért ezt a kötődést a kezdetektől fogva támogatni kell – leginkább azzal, hogy elegendő időt hagyunk a szülés után az ismerkedésre. Sok kórház lehetővé teszi, hogy az anya és a baba 24 órán keresztül együtt legyenek, valamint ügyel arra, hogy rendben beinduljon a szoptatás. Császármetszés esetén is figyelni kell, hogy meglegyen ez az időszak.

Az apa szerepe

Előfordul, hogy nem éppen ideálisak a szülés utáni körülmények. Van olyan, hogy az anyát vagy a gyereket azonnal meg kell, hogy vizsgálják, és ellátásra szorulnak - még azelőtt, hogy belekezdenének az alapos ismerkedésbe. Az is előfordulhat, hogy mindketten annyira kimerültek, hogy időre van szükségük ahhoz, hogy figyelni tudjanak egymásra. Fontos, hogy amint lehetséges, létrejöjjön ez az intenzív kapcsolat.

Ebben az apának is jelentős szerepe van. Ha a mama a nem kedvező szülési körülmények miatt nem tudja magánál tartani a babát, az apa feladata lesz, hogy az első órában meghitten legyen vele együtt – ez garantáltan nagyon mély és meghatározó élmény lesz mindkettejük számára. Az is erőt ad a gyereknek, ha a papa mellén feküdhet, bőrkontaktusba kerülhet vele, apja megérinti, simogatja. Ezért olyan fontos a koraszülöttek fejlődésében is az intenzív érintés. Ilyen esetekben mindkét szülőnek be kell vetnie magát, hogy közelséget és támogatást nyújtsanak a túl sietősen érkezett újszülöttnek.

A bonding-fürdő

Ha nagyon nehézkes, esetleg drámai volt a szülés, sokat segíthet, ha az anya és a gyerek harmonikus körülmények között még egyszer, nyugalomban megismétlik az élet kezdetének pillanatait. Ez egy nagyon egyszerű rituálé, ugyanakkor nagyban elősegíti a kapcsolat felépítését: a mama fedetlen keblekkel, alaposan betakarva fekszik az ágyon. Ekkor a babát, akit előtte pár percig fürdettek, a mellére helyezik, pontosan olyan módon, mint egy átlagos szülés után. Elegendő idejük kell, hogy legyen egymásra, hogy a mama dédelgethesse és így behozzák az elveszett „első” közeli találkozást. A bába végigkíséri a nagyon emocionális eseményt. Ezt az úgynevezett Bonding-fürdőt egy bizonyos Brigitte Meissner nevű német szülésznő és nővér fejlesztette ki, találmánya például sürgősségi császármetszés után nagyon hasznos és ma már néhány kórházban fel is kínálják.

Az érzékek fejlődése

A babák sokkal többet érzékelnek a külvilágból, mint ahogy ez az első néhány hónapban látszik. A játékórából áramló altató, a music centerből hallható kemény rock vagy egy születésnapi buli hangszőnyege; a babák mindent hallanak az ember számára még éppen érzékelhető 16 hertztől egészen a legmagasabb, 20 000 hertzes hangokig. Ennek az az oka, hogy az újszülöttek hallása már első hónapos koruk után tökéletes. Úgyhogy inkább személyiség, semmint hallás kérdése, hogy az utód békésen szunyókál egy buliban vagy azonnal reklamálni kezd, amint a mamája megpróbál kislisszolni a szobából. Jól ismeri a hangokat és dalokat, amiket az anyaméhben hallott; és mindennél jobban szereti anyukája hangját, főleg olyankor, ha kicsit magasabb hangfekvésben beszél vele. Kis harangokkal, papírzörgéssel, és énekléssel mindig nagy örömet lehet neki okozni.

A látását sem szabad alábecsülni. Egyáltalán nem badarság, ha a szülők, nagyszülők és testvérek közel hajolnak hozzá, grimaszokat vágnak és ujjaikkal hadonásznak az arca előtt. A csecsemők ugyanis 20-30 centiméteres távolságra nagyon jól látnak – élesen és a színeket is érzékelve. Aminek megvan az oka: így már egyhónapos korukban képesek felismerni az embereket, míg a távolabb fekvő dolgok életlensége távol tartja tőlük az új benyomások áradatát és a túl sok érzékszervi ingert.

Ha pedig a mama képekkel díszíti a falat, tarka függődíszeket szerel fel és színes gyerekágyneműt vásárol, a lehető leghelyesebben cselekszik. A babák ugyanis szeretik az erős kontrasztokat, és rettentő érdekesnek találják a mintákat. Amíg el nem érik a féléves kort, fantasztikus szabadidős tevékenység számukra, hogy az ágyuk fölötti függőt bámulják.

Kommunikáció baba módra

Visszatekintve a legizgalmasabb mégis az, ahogy a szülők és a baba között kialakul a kommunikáció. Kezdetben teljes a tanácstalanság, mivel a baba csak sírással tudja jelezni, ha valami kellemetlenség éri. De hamarosan új utakra lel. Használni kezdi például ellenállhatatlan mosolyát: a mama és a papa egyszerűen elolvadnak, amikor a baba négy-öthetes korában rájuk mereszti nagy szemeit. A kicsi örül, ha rámosolyognak és ezáltal pozitív jelzéseket kap, és szívesen is viszonozza a mosolyokat.

Az elkövetkezendő fél évben egyre erősebben fogja keresni a kapcsolatot a környezetével. Nagyjából három hónaposan kezdi el figyelni a környezetében lévő embereket, követi őket tekintetével és mosolyog rájuk – aki szimpatikus neki, arra barátságosan rámosolyog. Négy héttel később már erősebben beindulnak a motorikus és nyelvi működések, mint amilyen a mimika - hogy mindezek segítségével jelezze hogylétét. A féléves gyerek speciális mosollyal tudatja a családjával, hogy érzi, ő is hozzájuk tartozik. Várakozásteljesen nyújtja ki feléjük a karjait, kalimpál; örvendezik és nevet. Ha viszont a szülők komoly szavakkal beszélnek hozzá, elidegenedést vagy akár félelmet is érezhet. A szavak jelentését ugyan még nem érti, de pontosan meg tudja különböztetni a barátságos és a komoly hangnemet. A legszebbek az olyan együtt töltött pillanatok, amikor a mama vagy a papa csiklandozza: ilyenkor a kicsi horkangat és sikongat örömében. Ez a jelzés pedig annyira egyértelmű, hogy a szülőknek úgy tűnik, soha nem is volt ez másképp.